Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

166 Elállás. Bánatpénz. lehet jogokat fenntartani, sem érvényesíteni. (C. 3549/1923. Mj„. Dt. XVII. 26.) Általános szabály adásvételi szerződésnél, hogy amennyiben az eladó részéről a vétel tárgyának a vevő részére történt átadásával, illetőleg ingatlannál megfelelő telekkönyvi szolgáltatással, teljesíttetett és ekként a vevő tulajdonjogot nyert — a vevőnek vételárfizetési késedelme nem ad jogot az eladónak az adásvételi szerződéstől való elállásra — kivéve, ha az erre vonatkozó jog fenn volt tartva. (C. 7290/1924. Mj. Dt. XVIII. 58.) Nincs helye elállásnak, ha azt a tárgyat, amelyet az elállásra jogosult félnek vissza kellene szolgáltatnia, feldolgozás által egészen vagy tetemes részben átalakították. (C. 7072/1925. Mj. Dt. XX. 5.) Abból a tényből, hogy a peres felek közt létrejött adásvételi ügylet teljesítése iránt négy évet meghaladó ideig a felek egyike sem tett semmiféle lépést, a fellebbezési bíróság a bírói gyakorlatnak megfelelően vonta le azt a következtetést, hogy a felek az ügylettől kölcsönösen elállottak, hogy tehát alperes a felperestől felvett vételár-előleget az előbbi állapot helyreállításakép visszatéríteni köteles, s alperesnek a kölcsönös elállás folytán már egészben megszűnt ügylet nem teljesítése miatt felperes irányában kárkövetelése nincs. (C. 5843/1926. J. H. I. 143.) Jogszabály az, hogyha a felek a szerződésben csak általánosságban kötik ki azt, hogy a szerződéses valamely kötelezettség nem teljesítése a másik félnek elállási jogot biztosít; az elállási jog gyakorlásánál ily esetben rendszerint csak azok a szerződésellenes mulasztások vehetők figyelembe, amelyek a szerződési lényegét érintik és a kötött jogügylet által elérni kívánt célt veszélyeztetik. (P. V. 4333/1929.) Grill XXIV. 574. V. ö. a visszalépési jog szabályait az 1875: XXXVII. f.-c. 364—367. §§.-ban, a hiteljogi részben. 2. Bánatpénz. Ha a szerződő felek közül azon fél, ki a bánatpénzt adta vagy igérte, sem visszalépési jogát nem gyakorolja, sem a szerződést nem teljesíti, a másik félnek csak a szerződés teljesítését, illetőleg nem teljesítés miatti kártérítést, nem pedig a bánatpénz elvesztését, illetőleg megfizetését van joga követelni: minthogy a bánatpénz kikötése csak azon félre nézve, aki adta vagy igérte, eredményez vagylagosságot, azaz választási szabadságot (ú. n. facultas alternatíva) a teljesítés és a bánatpénz között, de nem egyúttal ama félre nézve is, kinek javára a bánatpénz kiköttetett, úgy hogy ha a visszalépés joga az illető fél részéről nem gyakoroltatik, a bánatpénz iránti csak esetleges kötelezettségének megszűnésével, egyedül a teljesítés, ille-