Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Elállás általában. 165 visszaállítható, hogy a szerződött felek közül egyik se gazdagodjék a másik fél károsodásával. (C. 7084 1916. Mj. Dt. XII. 26.) Ha a szerződésben a visszalépési jog meghatározott időhöz kötve nincs, az — bánatpénz kikötése esetében is — csak addig gyakorolható, míg a visszalépő fél a szerződés teljesítését meg nem kezdte vagy a másik fél részéről az egészben vagy részben történt teljesítést el nem fogadta. (P. V. 5154 1917.) MD. XII. 42. I. Abban az esetben, ha az egyik szerződő fél kimutatja, hogy a szerződés foganatba vétele előtt a másik szerződő fél hibájából olyan tények merültek fel, amelyeknek fennforgása esetében a szerződésnek teljesítése reá nézve a vagyoni romlás veszélyét rejtené magában, vagy hogy a másik fél magatartásából alaposan arra lehet okszerűen következtetni, hogy a szerződést vagy nem képes, vagy nem akarja hűen teljesíteni: úgy a maga részéről a szerződés teljesítését megfelelő biztosításadástól teheti függővé, ennek meg nem történte esetében elállhat. — II. A szerződésekre általában alkalmazandó ez a jogszabálv haszonbérleti szerződés esetében is irányadó. (C. 844/1918. Mj. Dt. XII. 18.) Ha az egyik fél a szerződést egyáltalán vagy nem a kikötött módon, kellő időben vagy helyen teljesíti, a másik félnek •erre vonatkozó előzetes kikötés nélkül, nem a szerződés megszüntetéséhez, hanem csak ahhoz van joga, hogy annak pontos teljesítését és kártérítést követelhessen. (C. 4018/1918.) A szerződéstől való elállásnak következménye: az előbbi állapotnak a visszaállítása. Ehhez képest az eladó a kapott vételárt feltétlenül és azonnal visszaadni tartozik és pedig ellenkező kikötés hiányában akkor is, ha az eladásból, illetve az ügylettől való elállásból folyóan kártérítési igényt érvényesít. (C. 1380/1919. M. Tára I. 49.) Az a körülmény, hogy a szerződés mindkét részről visszavonhatatlannak köttetett meg, nem zárja ki sem azt, hogy utólag a felek a szerződéstől közös megállapodással elállhatnak, sem azt, hogy szerződésszegés esetén a másik fél az ügylettől el ne állhasson. (C. 1079/1921. M. Tára III. 27.) A másik fél teljesítési mulasztása esetére a szerződéstől való elállásra jogosított fél azáltal, hogy a teljesítésre haladékot adott, elállási jogát, ellenkező kikötés nemlétében, nem veszti el, mert a haladékadásnak csak az a következménye, hogy az elállási jog csak a haladék sikertelen lejáratával válik érvényesíthetővé. (C. 969/1922. M. Tára III. 133.) Az ügylettől való egyoldalú elállásra vonatkozó, de jogosulatlan nyilatkozat a szerződés fenntartásához ragaszkodó felet nem menti fel attól, hogy szerződéses kötelezettségének eleget ne tegyen, mert szerződésszegésnek viszonzása útján, vagyis ugyan a másik féltől eredő, de újabb szerződésszegéssel nem