Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Foglaló. 14T fizetésre vonatkozó kikötés a foglaló jogi természetével össze nem fér. (P. IX. 4409/1913.) Grill XVI. 752. Ha a szerződés a felek közt ezeknek kölcsönös magatartása következtében véglegesen és joghatályosan létre nem jön, a szerződő fél a kapott foglalót jogosan meg nem tarthatja s az előbbi állapot állítandó helyre. (Bpesti tábla 1914. G. 1250.) MD. IX. 82. Ha a szerződés megszűnését az egyik szerződő fél vétkessége okozta, a vétkes fél az adott foglalót a vétlen fél javára elveszti. Eme joghátrány mérséklésének a szerződéses bírságra nézve fennálló szabályok szerint a körülményekhez képest helye lehet. (P. VI. 1376/1922.) MD. XVI. 5. Túlságos nagyságú foglalót a bíróság méltányosság szerint mérsékelhet. (P. V. 1353/1923.) MD. XVI. 114. Hasonló: (P. VI. 61/1931.) Grill XXV. 636. Abból a tényállásból, hogy az ellenkötéslevélben az eladó a 4,000.000 koronát, mint a vételárra teljesített előleget nyugtatja és a többi vételárra, mint az e részteljesítés folytán fennmaradó hátralékra utal, úgyszintén az adott összegnek a vételárhoz viszonyított nagyságából: helyesen következtetett a felebbezési bíróság arra, hogy az ügylet feltételei szerint ez az öszszeg nem az ügylet megkötése jeléül szolgáló foglalónak, hanem vételárelőlegnek minősül. (C. 2030/1925.) A m. kir. Kúriának állandó és a 75. számú elvi határozatban is kifejezésre jutott gyakorlata szerint a foglaló oly pénzösszeg, amely a szerződés létrejöttének jeléül és emellett a szerződésbeli teljesítés biztosításául is. a szerződés megkötésekor tényleg átadatott. Az a tény, hogy a szerződés megkötésének és biztosításának jeléül szolgáló pénzösszeg a szerződés megkötésekor átadassák, a foglaló intézményéhez fűződő jogszabályokat megalapító jogi tény. Ahol ez hiányzik, ott a foglalóhoz kapcsolódó jogszabályok helyet nem foglalhatnak. A felek tetszésére van bízva, vájjon valamely szerződést foglalóval meg akarnak-e erősíteni. Azonban annak dacára is, hogy a foglaló jogintézményére vonatkozó jogszabályok alkalmazásba vétele ekként a felek tetszésére van bízva, az vájjon forognak-e fenn oly jogi tények, amelyek e szabályok igénybevételét indokolják, már annak a megállapítása, vájjon megvannak-e avagy hiányoznak-e az adott esetben a foglalóhoz fűződő jogtételek törvényes előfeltételei? Ennek eldöntése pedig a felek ügyleti szabadságán kívül esik és a jogot alkalmazó bíróság hatáskörébe tartozik. (C. 1802/1926.) MD. XX. 60. A foglaló akkor jár vissza, ha a felek azt a szerződést, amelynek megkötése jeléül a foglaló adatott, kölcsönösen szüntetik meg, vagy ha a teljesítés mind a két fél hibájából, vagy oly okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős. Ha 10*