Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Szerződést megerősítő mellékkikötések. 139 kedvezményezett harmadik személyt közvetlen kereseti joggal felruházottnak tekinti, anélkül, hogy a kedvezményezett részéről elfogadási, vagy a szerződéshez hozzájárulási nyilatkozat volna szükséges. A harmadik személy azonban ily esetben sem szerzi meg azonnal és feltétlenül a javára kikötött jogot, különösen akkor, ha oly vagyonátruházási szerződés forog fenn, melyben az átruházók a kedvezményezettet jövendőbeli örökségi jogára nézve akarják részére kikötött s a kötelezett által teljesítendő szolgáltatás által kielégíteni. (P. I. 1276/1910.) MD. IV. 141. Az örökhagyónak az által, hogy végrendeletében akként intézkedett, hogy adósságai biztosító társaságnál levő biztosítási összegből fizettessenek ki, megszüntette s illetve hatályon kívül helyezte az életbiztosítási szerződésnek azt a rendelkezését, amellyel kedvezményezettet jelölt ki. (C. 1361/1911. Gr. XIII. 360.) Harmadik személy javára szóló szerződés esetén a kedvezményezett nem érvényesítheti jogát az igéretvevő életében, ha ha az igéretvevő az utána várható öröklési jogra nézve akarja a kedvezményezettet a kikötött szolgáltatással kielégíteni. (P. I. 868/1913.) MD. VIII. 31. KILENCEDIK FEJEZET. Szerződést megerősítő mellékkikötések. /. Javaslat 1050—1065. §§. 1. Foglaló. 1050. §. A foglaló a szerződés megkötésének jeléül szolgál. Kétség esetében nem tekinthető bánatpénznek. 1051. §. A szerződés teljesítésekor a foglalót be kell tudni annak a félnek a szolgáltatásába, aki adta, vagy ha betudásra nem alkalmas, vissza kell adni. Visszajár a foglaló akkor is, ha a felek a szerződést megszüntetik, vagy ha a teljesítés mind a két fél