Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)
140 Szerződést megerősítő mellékkikötések. hibájából vagy oly okból, amelyért egyik fél sem felelős, lehetetlenné válik. 1052. §. Ha a szerződés megszűnését vagy a teljesítés lehetetlenné válását az egyik fél vétkesen okozta, a vétkes fél a vétlen javára az adott foglalót elveszti, a kapottat kétszeresen köteles visszatéríteni. Ez a szabály kétség esetében nem érinti a vétlen \ iélnek azt a jogát, hogy a foglalót meghaladó kár megtérítését követelheti. 1 Ha a foglaló oly nagy, hogy az előbbi bekezdésben megállapított joghátrány a vétkes felet túlságosan sújtaná, a kötbérre fennálló szabályok szerint e joghátrány bírói mérséklésének van helye. II. Kötbér. 1053. §. Oly kikötés, amelynél fogva az adós bírságot — kötbért — igér a hitelezőnek arra az esetre, ha kötelezettségét épen nem vagy nem kellően teljesíti, csak úgy érvényes, ha okiratba foglalták. Kötbérül nemcsak pénzösszeget, hanem egyéb szolgáltatást is ki lehet kötni. Teljesítés pótolja az okirat hiányát. 1054. §. A kötbér, ha a főkötelezettség valaminek adásában vagy tevésében áll, az adós késedelmével, ha valaminek nemtevésében áll, a kötelességellenes cselekmény véghezvitelével jár le. Nem jár le, ha a késedelem vagy a kötelességellenes cselekmény az adósnak nem róható fel. 1055. §. Ha a kötbért a főkötelezettség nemteljesítésének esetére kötötték ki, kétség esetében a hitelező vagy a főkötelezettség teljesítését, vagy ehelyett a lejárt kötbért követelheti.