Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

120 Képviselet. tekintetében döntés alá akkor, midőn ezek egymással szoros kapcsolatban állanak, kizárt. (C. 603/1908. Gr, II. 336.) Az érvénytelen ügylet eredményeiként létesült következmények és elhatározások nemlétezőnek tekintendők. (Rp. III. 6754/1916.) MD. XI. 65. I. Az oly egyesség, amelyben a felek valamely ügyletből felmerülhető kölcsönös és vitássá tehető igények végleges rendezésére nézve úgy állapodnak meg, hogy abból az ügyletből utóbb egymással szemben semmiféle követeléssel fel nem léphetnek, hatálya szempontjából egyes részeire el nem tagolható s ily módon meg nem támadható. — II. Ha az egyezkedő felek valamelyikének a tévedése oly körülményre vonatkozott, amely vitás volt, avagy amelyre a felek bizonytalanságban voltak, ez a tévedés az egyesség érvényét nem érinti. (C. 3238/1918.) Ha a szerződés tárgyának tilalmassága miatt érvénytelen, érvénytelenek a szerződés foganatba menetelének biztosítása végett tett mellékkikötések is. (P. II. 5580/1922.) MD. XVII. 4. (I.). Ha a szolgáltatás oszthatatlan, az ügyletnek az adósok egyike részén fenforgó érvénytelensége az egész ügyletet érvénytelenné teszi ugyan, de erre nem hívatkozhatik az az adóstárs, ki az ellenszolgáltatás felvétele és elköltése által „az ügylet egységét maga bontja meg". (P. V. 3553/1925.) MD. XIX. 48. A szolgáltatás részleges eredeti (jogi) lehetetlensége esetében a szerződés hatályban maradhat. (P. I. 6875/1926.) MD. XX. 21. (II.) HETEDIK FEJEZET. KépviseletI. Javaslat 1021-1036. §§. 1. Általában. 1021. §. Oly szerződés alapján, amelyet valaki mint másnak képviselője, ennek nevében képviseleti jogának határai között köt, a képviselt van jogosítva és kötelezve. A képviselői minőséget külön kifejezni nem szükséges, ha a körülményekből 'felismerhető. 1022. §. A képviselőnek a szerződés megkötése