Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Képviselet. 121 körüli vétkességéért a képviselt a másik félnek felelős. A kiskorúak és a gondnokság alá helyezettek törvényes képviselőire ez a szabály nem áll. 1023. §. Aki a szerződés megkötésekor nem teszi felismerhetővé, hogy másnak nevében, vagy hogy kinek a nevében jár el, a szerződés alapján maga van jogosítva és kötelezve. Ha azonban a szerződést a képviselt részére kötötte, vagy a közte s a képviselt között fennálló jogviszonynál fogva ennek részére volt köteles megkötni, vagy ha a másik félnek a szerződésszerű ellenértéket a képviseltnek vagyonából szolgáltatta: a szerződés alapján a másik fél ellen támasztható követelést a képviselőnek a képviselthez való viszonyában s az előbbinek hitelezőivel szemben engedményezés nélkül is a képviselt fél követelésének kell tekinteni. 1024. §. Korlátoltan cselekvőképes személy, mint másnak képviselője hatályosan eljárhat. Ugyanez áll a tizenkét évnél fiatalabb gyermekre, ha a szükséges értelmes akaratelhatározásra képes. 1025. §. A szerződési akarat hiányainak hatását a szerződés érvényességére oly szerződés esetében, amelyet képviselő kötött, ennek személye szerint, meghatalmazáson alapuló képviselet esetében azonban, amennyiben a képviselt — meghatalmazó — a szerződés megkötésében utasításadással közrehatott s az akarathiány az utasításadás körében fordult elő, a képviselt személye szerint kell megítélni. Ahol a törvény egyéb vonatkozásokban valamely körülmény tudásához vagy vétkes nemtudásához jogkövetkezményt kapcsol, a képviselő tudását vagy vét-