Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Semmisség és megtámadhatóság. 117 vagy akkor, amikor az egyoldalú jognyilatkozatot megkapta. 1018. §. A megtámadható jognyilatkozatból származtatott követeléssel szemben a megtámadást kifogás útján bármikor lehet érvényesíteni, ha a megtámadásra jogosult a másik felet a megtámadás szándékáról a megtámadási kereset határideje alatt a törvény szerint értesítette, vagy ha a másik fél értesítésére nem volt szükség. 1019. §. A megtámadás joga megszűnik, ha a jogosult lemond róla, vagy jogának tudatában a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti. A megerősítés hatályossága nem függ a szerződésre megszabott alak megtartásától. 1020. §. Részleges semmisség vagy megtámadás esetében az egész jognyilatkozat megdől, hacsak meg nem állapíthatni, hogy a nyilatkozattevő azt a semmis vagy megtámadás folytán érvénytelenné vált rész nélkül is megtette volna. Az utóbbi esetben e részre nézve szükség esetében a bíróság méltányosság szerint határoz. II. Élő fog. (Az érvénytelenség következményeit l. az Alaptalan gazdagodás c. fejezetben.) 1. Általában. 2. Semmisség. 3. Megtámadhatóság. 4. Az érvénytelenség terjedelme. 1. Érvénytelenség- általában. Az érvénytelenség egyes eseteit l. az illető helyeken. A már teljesedésbe ment szerződés abból az okból, mert az oélzatánál fogva a közerkölcsiségbe ütközik, a szerződés tár-