Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

118 Semmisség és megtámadhatóság. gyát átruházó által, ki a szerződés fentebbi minőségének tudatában volt, nem hatálytalanítható. (2438/1904.) Dt, 4, f. I. 150.. A szerződő fél, a szerződést részegség címén nem érvénytelenítheti, ha a szerződést concludens tényekkel utólag megerősítette. (C. 3718/1913. Gr. XVI. 744.) Valamely jogügyletnek eredeti érvénytelenség címén való megtámadására csakis a jogügyletben szereplő személyek (esetleg törvényes képviselőjük), továbbá ezeknek általános jogutódai és engedményesei jogosítvák. Olyan személyeket, akik a jogügylettel létesített, megváltozott vagy megszüntetett jogra nézve semmiféle viszonyban sem állanak, ez a megtámadási jog nem illetheti meg. (C. 3830/1921.) Az örökösök között létrejött osztályegyesség az örökösödés kérdését véglegesen rendezi és mint kétoldalú jogügylet, csak a jogügyletek hatálytalanítására vonatkozó jogszabályok alapján támadható meg. (C. 6765/1922. M. Tára V. 55.) A viszonos teljesítés szabályai megfelelően állanak abban az esetben is, ha a felek a szerződés érvénytelensége esetében viszonosan kötelesek a szerződés alapján teljesített szolgáltatásokat egymásnak visszatéríteni. (P. V. 1271/1931.) MD. XXV. 100. V. ö. az 1896: XXXIII. t.-c. 490. §-át. 2. Semmisség. A szerződő fél nem hivatkozhatik a szerződésnek az ő> részegsége miatti érvénytelenségére, ha a szerződést utólag konkludens tényekkel megerősítette. (P. III. 3718/1913.) MD. VIII. 129. Ugyanígy: (P. IX. 3885/1913.) MD. VIII. 130. Ha a felek a semmisség okának megszűnte után a semmis szerződést megerősítik, egymással szemben akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől íogva érvényes lett volna. (P. VI. 4944/1925.) MD. XIX. 67. Ha a felek a semmisség okának megszűnte után a semmis szerződést megerősítik, egymás irányában akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna. (Kúria P. V. 6366/1928.) MD. XXIII. 8. 3. Megtámadhatóság. Olyan esetben, mikor úgy a szerződés által jogosítottak, mint a kötelezettek többen vannak, foroghat fenn érvénytelenségi ok úgy a több jogosított, mint a több kötelezett közül csak némelyekre, következőleg a szerződés egyik jogosított vagy kötelezettre nézve érvényes, a másikra nézve érvénytelen lehet. E szerint az a körülmény, hogy a szerződés érvényessége két fél által két külön perben támadtatott meg, sem a két per egyesítését, sem az egyik perben való eljárásnak a másik per