Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Minae iuris. 109 nem teszi. Ebből kiindulva, a sikkasztó postamesternő atyja, aki a rovancsoló postatitkár azon biztatására térítette meg a kincstár kárának egy részét, hogy sikkasztó leánya ellen feljelentés nem tétetik és a postamesteri állást másik leánya kapja meg, ha egyik eset sem következett be, nem igényelheti, hogy a kincstár az általa megtérített összeget visszafizesse. (C. 3823/1910. Gr. XIII. 357.) Ha a kötelezett fél az őt egyoldalúan kötelező nyilatkozatot annak a fenyegetésnek hatása alatt keletkezett félelmében állította ki, illetve írta alá, hogy a nyilatkozatnak ki nem állítása esetében a jogosított ellene sikkasztás miatt bűnvádi feljelentést fog tenni, akkor az ily helyzetben létrejött egyoldalúan kötelező jogügylet egész megtámadott terjedelmében semmis, tehát jogilag hatálytalan. (C. 410/1911. Gr. XIII. 357/a.) Az adóssal szemben a törvényben megengedett kényszereszközök alkalmazásának kilátásba helyezése nem jogellenes. (P. 1765/1912.) MD. VII. 166. Büntető feljelentés és büntetőper folyama alatt a bűnügy nyilvánosságra hozásával és becsukatással való fenyegetés az ügylet megtámadására alkalmas kényszernek nem tekinthető. (P. VII. 2210/1912.) MD. VII. 21. Lényegileg így: (P. VI. 269/1908.) MD. III. 34. Jogos követelésnek nem teljesítése miatt a bírói jogsegély igénybevételével való fenyegetés, habár e fenyegetés a bűnvádi feljelentés megtételére céloz, nem tekinthető jogellenes fenyegetésnek, ha az elérni célzott eredmény nem irányul jogtalan előnyre. (P. IV. 36111916.) PHT. 452., MD. X. 234. Hatálytalan a jogügylet, amelyet a feleség ama lelki kényszer hatása alatt köt meg, hogy csakis így segíthet férjének súlyos helyzetén (büntető feljelentés, letartóztatás). (C. 4625/1921.) c) Háborús és forradalmi kényszer, (A háború és a forradalmak hatásait a szerződések teljesítésére l. a Nem teljesítés és kötelemszegés, Valorizáció és Gazdasági lehetetlenülés című fejezetekben.) A vevő visszakövetelheti a vételárnak a rendes árát vagy értékét meghaladó részét, ha a megrendelés, az átvétel és a fizetés a háborús kényszer hatása alatt történt. (P. III. 181/1918.) MD. XIII. 3. Ha az árunak aránytalan magas árban való megrendelése, valamint az átvétel és a túlmagas ár kifizetése a háborús kényszer hatása alatt történt, a vevő nincs elzárva attól, hogy a vételárnak a rendes árat meghaladó részét utólag is visszakövetelhesse. (P. VIII. 1694/1918.) MD. XIII. 5.