Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

110 Értelmezés. Akarathiányok. A nemzeti tanács alakulatai által gyakorolt forradalmi terror kényszere alatt történt akaratkijelentés érvényes ügyletet nem eredményez. (P. VI. 5061/1921.) MD. XV. 76. d) Egyéb. Valamely jogügylet érvénytelenítésénél kényszer fennforgására bármely fél sikerrel csak úgy hívatkozhatik, ha kimutatja, hogy a kényszer vagy az azt előidéző jogellenes fenyegetés oly természetű s közvetlen hatású volt, hogy az ellen a törvénynyujtotta védelem teljesen kizártnak tekintendő s hogy a fenyegetőnek ahhoz, amit fenyegetés által elérni akar, joga egyáltalán nincs és hogy így mind a cél, mind az eszköz jogtalan. A felek abban állapodtak meg, hogy a szerződött színtársulati tag hangelvesztés, nagyobb mérvű hangcsökkenés okából elbocsátható s ez okoknak megállapítása a felek részéről kölcsönösen ,,jury" hatáskörébe utaltatott. Ez a kikötés nem zárja el a színészt attól, hogy az esetben, ha ő a közreműködésével alakított bíróság határozatának magát alávetni nem akarta, szerződése fenntartása, illetve abból származtatott jogainak érvényesítése érdekében a törvény rendes útjára térjen és bíróilag állapítsa meg, hogy képessége őt a szerződésileg elvállalt szerepkör betöltésére alkalmassá teszi. (C. 822/1904.) A szabadakarati elhatározás meggátlására alkalmas kényszernek nem tekinthető, ha a bérbeadó a bérlő új üzletéhez szükséges tárgyakat a vízbér kifizetéséig visszatartja s kijelenti, hogy követelését polgári per útján fogja érvényesíteni. Az ennek elkerülése céljából teljesített fizetés vissza nem követelhető, mert a bérbeadó az összegek bírói letétbehelyezése esetén a bérlemény területén levő ingókat köteles lett volna kiadni, az a fenyegetés pedig, hogy a hitelező a vízbért polgári per útján fogja behajtani, már természeténél fogva nem alkalmas kényszerhelyzet előidézésére. (C. 7785/1904.) Nem lehet szó jogellenes fenyegetésről, ha az egyik fél a másiknak törvény által biztosított jogtól való elállás fejében vagyoni értékkel bíró szolgáltatás teljesítésére kötelezte magát. (P. VI. 3651/1906.) MD. L 217. Jogellenes kényszer címén megtámadható az oly jognyilatkozat, melynek tevőjét a városi tanács az elé a választás elé állította, hogy vagy megteszi a szóbanforgó nyilatkozatot, vagy pedig az általa kért építési engedély a törvény ellenére (a kisajátítási eljárás egyidejű megindítása nélkül) megtagadtatik. (P. V. 3801/1912.) MD. VII. 185. Nem tekinthető kényszer hatása alatt létrejöttnek a különélő házastársak vagyonjogi viszonyait szabályozó szerződés azon az alapon, hogy a feleség a különélés alatt életfenntartás nélkül volt s ezért jövőbeli férjhezmenetelében akadálvozva volt. (P. 857/1913.) MD. VII. 106.