Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Kényszer, fenyegetés. 107 kinthetö oly kényszernek, melynek alapján meg volna állapítható, hogy a valto aláírása alapos megfélemlítés és kényszer utján csikartatott ki. (C. 363/1890.) A megfélemlítés tényét a megfélemlítettnek kell bizonyítania. (P. VI. 3651/1906.) MD. I. 217. Lelki kényszer miatt a jogügylet sikeresen akkor támadható meg, ha az egyik szerződő fél a másikkal szemben alapos féleimre okot szolgáltató jogellenes fenyegetést alkalmazott (C. 91/1919.) Az ügyletkötő fél személyére közvetlenül fenyegető veszélyt nem tartalmazó kijelentés — így pl. a gyermeki jó érzést az anyagi bajokkal küzdő apa iránt felkelteni iparkodó reábeszélés — az ügylet érvénytelenítésére alkalmas kényszernek nem minősíthető. (C. 3513/1921.) Jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről, ha arról a második fél tudott: megtámadási ok. (P. V. 4299/1921.) MD. XV. 57. Ugyanígy: (P. III. 6511/1925.) MD. XIX. 103. Hatálytalan a jogügylet, amelyet a feleség ama lelki kényszer hatása alatt köt meg, hogy csakis így segíthet férjének súlyos helyzetén (büntető feljelentés, letartóztatás). (C. 4625/1921.) A jogügylet megtámadására alapul szolgáló kényszernek oly természetűnek kell lennie, hogy az ellen a törvény nyújtotta védelem teljesen ki lett légyen zárva. (P. V. 508/1922.) MD. XVI. 2. (II.). Harmadik részéről gyakorolt jogellenes fenyegetés alapján megtámadható a szerződés, ha a másik szerződő fél a fenyegetésről tudott. (C. 6511/1925. Mj. Dt. XIX. 103.) Valamely jogügylet érvénytelenítésénél kényszer fennforgására bármely fél sikerrel csak úgy hivatkozhatik, ha kimutatja, hogy a kényszer vagy az azt előidéző jogellenes fenyegetés oly természetű és közvetlen hatályú volt, hogy az ellen a törvénynyujtotta védelem teljesen kizártnak tekintendő s hogy a fenyegetőnek ahhoz, amit a fenyegetés által elérni akar, joga egyáltalában nincs s hogy így mind a cél, mind az eszköz jogtalan. (C. 7526/1925.) A magyar jogban elfogadott szabály szerint valamely ügylet érvényessége kényszer címén csak akkor támadható meg, ha az ügylet megkötése a másik fél olyan közvetlen és veszélyes fenyegetésének hatása alatt, avagy a másik félnek valamelv harmadik személy részéről bekövetkezett ily fenyegetésnek hatása alatt, avagy a másik félnek valamely harmadik személy részéről bekövetkezett ily fenyegetésnek ismerete és annak kihasználása mellett történt, amely fenyegetésben rejlő hátrányok az ügyletkötő testi épségét, avagy egész gazdasági létét kockáztatják és amely fenyegetésben foglalt támadás a rendes törvé-