Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

106 Értelmezés. Akarathiányok. szándékosan arra bírja reá, hogy valami oly szerződést kössön, amelyből ő vagy harmadik személy a másiknak jelentékeny kárával igazolatlan vagyoni előnyt szerez, a másik fél (a károsított) választása szerint, vagy a szerződés felbontását, vagy a szerződéssel elvállalt kötelezettségének vagy a tehernek a méltányossághoz képest való leszállítását követelheti. A teljesítőképesség csakis a jogügyletből folyó kötelezettségen alapuló teljesítmény kikényszerítésénél (végrehajtásánál) játszik szerepet, a jogügylet érvényét és hatályosságát azonban semmikép sem érinti. (C. 1094/1919.) Ha az egyik fél a másiknak előtte tudva levő szellemi alárendeltségével, védtelenségével, kedvezőtlenebb gazdasági helyzetével visszaél, utóbbi illetéktelen befolyásolás címén vagy a szerződés felbontását, vagy azt követelheti, hogy a visszaélést elkövető fél elégítse ki őt a szerződés kötésével elérni kívánt, de megsértett gazdasági érdeke erejéig. (P. VII. 2908/1920.) MD. XIV. 24. Grill XVII. 384. Az oly ügylet, mellyel az egyik fél a másikkal szemben fennállott bizalmas viszonyát és a másik fél szorult helyzetét kihasználva, a maga számára a másik fél tetemes kárára aránytalan nyereséget és előnyt köt ki, kizsákmányoló ügylet, mely azt a felet, akinek rovására a kizsákmányolás történt, feljogosítja akár az egész ügylet érvénytelenítésére, akár pedig arra, hogy az indokolatlanul kikötött aránytalan előny teljesítését megtagadja. (P. VI. 7005/1926.) MD. XXI. 52. Semmis az olyan szerződés, amellyel valaki másnak fogyatékos elmetehetségét kihasználva, a másik fél tetemes kárával a maga részére aránytalan nyereséget szerez. (P. V. 1950/ 1931.) MD. XXV. 61. I. SemmÍ9 az a szerződés, amellyel valaki másnak megszorult helyzetét kihasználva, a maga részére a másik fél tetemes kárával aránytalan nyereséget szerez. II. Abból a körülményből, hogy az ügyletkötő fél ellen árverést foganatosítottak és azon a lakása berendezéséhez tartozó ingóit is eladták, alaposan lehet arra következtetni, hogy az árverésen megvett áruk visszavásárlásánál szorult helyzetben volt. (P. V. 6692/1930.) MD. XXVI. 32. 6, Kényszer, fenyegetés, a) Fogalom. A kényszernek vagy megfélemlítésnek, hogy annak alapján a jogügylet érvényteleníthető legyen, oly természetűnek kell lenni, hogy az ellen a törvényadta védelem kizártnak tekintessék, már pedig az alperesek által felhozott az az állítólagos fenyegetés, hogy a váltó alá nem írása esetére felperes bűnvádi feljelentést tesz alperesek ellen, bebizonyítás esetén nem te-