Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Megtévesztés. 105 b) Egyes esetek. Megtévesztés, ha valaki a 33—34 éves cséplőgépet 12 évesnek mondja, még akkor is, ha a vevő a gépet előzően megvizsgálta, kivéve, ha az eladó a vevő szakértelmét bizonyítja. (C. 496/1904.) A magánjogi csalás tényáiladékához csakis rosszhiszeműség szükséges, amely abban nyilvánul, hogy az eladó valódi áru helyett tudva hamisítottat szállít; ily esetben a rendelkezésre bocsátás elkésésére az eladó nem hivatkozhatik. (C. 8/1905.) Az ügyvéd által a féllel szemben az előreláthatóan felmerülendő ügyvédi tevékenység mérvére nézve elkövetett megtévesztés hatása alatt létrejött ügyvédi díj-kikötés megtámadható. (P. V. 1349/1913.) MD. VIII. 58. Az ügyletkötő fél megtévesztésével egy tekintet alá esik a gyámhatóságnak a jóváhagyás céljából való megtévesztése. (P. V. 2831/1921.) MD. XV. 46. Megtévesztés miatt az eladó megtámadhatja az adásvételi szerződést, ha a vevő tudta, de elhallgatta az eladó előtt, hogy a vétel tárgyát az eladó megbízottja már előbb másnak eladta. (P. III. 259/1922.) MD. XVI. 7. Nem hivatkozhatik megtévesztésre az az ügyletkötő fél, aki — bár a szóbanforgó tényekről hiteles tudomással bíró községi jegyzőtől értesült a való tényállásról, — ezt az értesülését a másik fél előtt az ügyletkötésnél fel nem említette. (P. VI. 2432/1928.) MD. XXII. 75. 5. Illetéktelen befolyásolás. (V. ö. Kizsákmányoló szerződés c. alatt a Szerződések tárgya c. fejezetben.) Jogtalan erkölcsi kényszer miatt megtámadható a házassági szerződés, ha a férfi csak annak aláírása ellenében volt hajlandó feleségül venni a nőt, akit elcsábított és évekig házassági Ígérettel hitegetett. (1563/1914. P. I.) MD. IX. 52., Grill XVI. 746. Megtámadható az aránytalanul magas ügyvédi jutalomdíj iránti szerződés, melynek megkötésére az ügyvéd a felet feldúlt lelkiállapotának kihasználásával bírta rá. (P. VI. 2736'1914.) Grill XVI. 747., MD. IX. 78 A kényszer csakis abban az esetben teszi érvénytelenné a jogügyletet, ha a kényszer közvetlen és olyan, amely a kényszeritettben a fenyegetett hátrány bekövetkezése iránt alapos félelmet kelteni alkalmas. Jogszabály, hogy ha valaki más tapasztalatlanságának, könnyelműségének, értelmi vagy jellembeli gyöngeségének, alárendelt, függő vagy megszorult helyzetének, vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának felhasználásával azt