Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

102 Értelmezés. Akarathiányok. totta fel a feleket a vagyon jogi minőségéről, ezeknek a való* tényállás nem ismerésén alapuló nyilatkozata hatálytalan. (P, I. 1899/1921.) MD. XV. 22. Ha az eladó a haszonélvezettel terhelt ingatlan tehermentes eladásánál abból a — vevő által is felismerhető feltevésből indult ki, hogy a haszonélvező meghalt és utóbb e feltevés tévesnek bizonyult, az ügylet tévedés okából megtámadható. (P. IV. 2588/1921.) MD. XV. 25. Érvénytelen a könnyelműségből és szorult anyagi helyzetben vállalt kötelezés, amely a másik fél ellenszolgáltatásával szemben feltűnő aránytalanságot tüntet fel. (C. 731/1925. Mj, Dt. XVIII. 81.) g) Különös esetek. A szerződő fél nem szorgalmazhatja a szerződés felbontását azon az alapon, hogy a másik szerződő fél tévedett, (5698/ 1900.) Dt. 3. f. XX. 183. Minthogy minden jogügyleti cselekmény, tehát a végintézkedés is, az intézkedés indokát képező körülmények tekintetében való tévedés alapján megtámadható, a végrendelkezés után született egyenes leszármazók örökhagyó végrendeletét, melyben ők teljesen mellőztettek, ilyen alapon kifejezett törvényes rendelkezés hiányában is támadhatják. Abból azonban, hogy az örökhagyó a végrendeletet, bár annak alkotása után csak 12 év múlva halálozott el, sem vissza nem vonta, sem meg nem semmisítette, okszerűen azt kell következtetni, hogy a végrendeletben tett intézkedéseit a változott viszonyok tudatában tovább is érvényben kívánta tartani. (C. 1901. márc. 6. 1622.) Dt. 3. f. XX. 34. Az eladó tévedés miatt a szerződést joghatályosan meg nem támadhatja azon az alapon, hogy az eladott ingatlanok egy részének tulajdonjoga harmadik személy javára megítéltetett, s a szerződés érvényének elbírálásánál az, hogy a vevők a vétel megkötése után szereztek tudomást a reáj ok ruházott tulajdonjog vitás voltáról, nem bír súllyal. (C. 9841/1904.) Hagyományos közhiten alapuló tévedés, ha a közhit hibás volta a telekkönyvből kitűnt, ügylet megtámadásának alapjául nem szolgálhat. (P. VIII. 7167/1906.) MD. I. 233.) A végrendeleti örökös, ki az ellenfél képviselője és a közjegyző által támogatott tévedése alapján kötött egyezséget, ezt megtámadhatja. (P. VIII. 3194/1909.) MD. IV. 37. A meghatalmazott tévedése egy tekintet alá esik a megbízó tévedésével; a tartozatlan fizetés, ha a fizetés tévedésből történt, visszakövetelhető; az, ki jogalap nélkül vagyoni előnyhöz jut, azt visszatéríteni tartozik. (1914. dec. 30. 394/V) Grill XVI. 738. Tévedés címén nem támadhatja meg az üévletet az. aki az