Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Tévedés. 103 annak alapján neki járó szolgáltatást elfogadja. (P. II. 3972' 1916.) MD. XI. 13. Ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést, az egyik fél a másik rosszhiszeműsége nélkül is megtámadhatja azt; s ha a megtámadott fél a megtámadhatóság okáról tudott vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott, kártérítéssel is tartozik a megtámadó félnek (Rp. I. 4419/1916.) MD. X. 212. Az üzenetvivő által elferdítve közölt jognyilatkozat az üzenetküldőt csak akkor kötelezi, ha az utóbbi az üzenet vevőjét e.eve biztosította volt arról, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatik, — különben a nyilatkozat tévedés címén feltétlenül megtámadható. (P. VII. 1419/1919.) MD. XIII. 76. Az ellenérték csekély volta tévedés, megtévesztés vagy kizsákmányolás megállapítására egymagában nem alkalmas. (C. P. I. 2124/1929.) MD. XXIV. 15. 4. Megtévesztés, a) Fogalom. Az állandóan követett törvényes joggyakorlat szerint az, kit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy erre indítóokul szolgáltatott akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik s a nemteljesítés okából kártérítés, illetve elvont haszon megtérítésére sem kötelezhető. (C. 145/1897.) Ha egyik fél a másik által megtévesztetett és a tévedés a fődolgot vagy annak lényeges minőségét érinti, a megtéveszteitre semmi kötelezettség sem háramlik. (C. 80/1898.) Akit a vele szerződő fél, akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként té/eszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy az indító ötül szolgáló akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik. (4867/1900.) Dt. 3. f. XIX. 99. A megtévesztés a jogügyletet az engedményezettel szemben is megtámadhatóvá és ezen az alapon érvénytelenné teszi. (C. 388/1904.) Ahhoz, hogy valamely szerződés tárgyának lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztés alapján a szerződés hatálytalannak nyilváníttassék, nem elegendő annak a megállapítása, hogy az egyik szerződő fél a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztő nyilatkozatot tényleg megtette, hanem szükséges az is, hogy a másik fél nem ismerte