Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Ingyenességi vélelmek. 97 hitelező kijátszása céljából létesült. A hitelező kijátszására irányuló jogügyleteknél pedig közömbös, hogy azt visszteherrel, vagy anélkül kötötték-e meg. (P. V. 2002/1926.) PHT. 758. A m. kir. Kúria álláspontja az, hogy abban az esetben, ha valaki közeli rokonának terhes szolgálatot teljesít s érdekében kiadásokat tesz, mindez — pusztán a rokonsági kapcsolat oká­ból — visszatérítés kötelezettsége nélkül eszközöltnek nem vé­lelmezhető, hanem mindenkor az eset körülményei szerint kell elbírálni azt, hogy a közelrokonok között a teljesítés visszatérí­tés feltétele mellett történt-e vagy sem? (P. VI. 3163/1928.) MD. XXIII. 55. A tartás ingyenességének vélelme csak olyan személyek között áll fenn, kiknek egyikét a másiknak eltartására jog­szabály kötelezi. (C. 1929. okt. 23. P. III. 7915/1928.) MD. XXIII. 21. I. Bár a gyermeknek és családjának a szülői gazdaságban kifejtett munkálkodása az anyagi jog értelmében külön kikötés nélkül ingyenesnek tekintendő, ez nem zárja ki az ajándéknak nevezett juttatás visszterhessé minősítését, ha a juttatás a kifejtett munkálkodásra tekintettel történt és ezt a felek a szer­ződésben ki is fejezték. — II. A közös háztartásban a vagyon jövedelmét közösen élvező rokonok között a közönséges fogyasz­tásra átengedett állatok értéke a vagyon együttesen élvezett jövedelmével kiegyenlítettnek tekintendő. (C. 1929. okt. 23. P. III. 7944/1928.) MD. XXIII. 1. Az ügylet ingyenessége szempontjából az a kérdés, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egymásnak megfelelő-e, az ügyletkötés idején fennállott érték alapján bírálandó el. (C. 1931. márc. 6. P. V. 1152/1929.) MD. XXIV. 132. Az a szerződés, amellyel a szülők vagyonukat egyik gyer­mekükre és annak házastársára ruházták át, a kötelesrészre jogosult többi gyermekkel szemben ingyenesnek vélelmezendő, éspedig akkor is, ha az örökhagyók az átruházásról szóló ok­iratban kijelentették, hogy ellenértéket kaptak gyermeküktől. (P. I. 6084/1929.) MD. XXV. 34. Az a vélelem, hogy az egyenes ágon rokonok között vég­bement juttatások ingyenesek. (C. P. III. 4892/1930.) MD. XXV. 73. A törvényes tartásra kötelezettek körén túl a tartás in­gyenességének vélelme nem áll fenn (P. III. 6998/1930.) MD. XXV. 4. Közeli rokonok (férj és feleség) közti vagyonátruházás in­gyenessége csak harmadik személlyel szemben vélelmezendő (P. III. 8202/1930.) MD. XXV. 12. Arról, aki a rokonának vagy házastársával együtt a házas­társa rokonának háztartásában lakást és ellátást élvez, az el­- - - - - 7

Next

/
Thumbnails
Contents