Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

96 Értelmezés. Akarathiányok. mérvéhez képest részeltetheti, de nincs joga az apanázst önkényesen megállapítani. (P. I. 4317/1916.) MD. XI. 40. A ifeleknek szerződési akarata nem kizáróan a szerződésben használt szavakból, hanem a íenforgó összes körülményekből állapítandó meg. (C. 331/1917. Mj. Dt. XI. 202.) Ha az ügyleti akarat kétséges, azt kell ügyleti akaratnak tekinteni, ami a íenforgó viszonyok és a forgalom felfogásának figyelembe vétele mellett a méltányosságnak leginkább megfelel. (P. V. 6465/1918.) MD. XIII. 56. Lényegileg így: (P. II. 9943/1915.) MD. X. 21. Szerződés (vagy törvény) szabályozásának keretein belül jogait érvényesítő fél terhére nem dönthet a bíróság kizárólag a méltányosság alapján. (VI. 6402/1924.) MD. XVIII. 26. Szerződési kikötések kétség esetében úgy értelmezendők, ahogy tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására,, a méltányosságnak leginkább megfelelnek. Minthogy a szerződésben foglalt az a kikötés, hogy vevő' az erdő fáit tetszése szerinti időben kivágathatja és kifuvarozhatja, az üzleti életben nem szokásos és annak szószerinti értelmezése mellett vevő a kitermelést az eladók nyilvánvaló kárával bármilyen hosszú időre elhalaszthatta volna, az pedigr hogy a szerződő felek egyező akarata erre irányult volna, az élet józan felfogása mellett fel nem tételezhető: a fellebbezési bíróság anyagi jogszabálysértés nélkül mondta ki, hogy a szerződésnek idézett kikötése úgy értelmezendő, hogy vevő tartozott az erdő fáit a rendes, szokásos, az erdő kiterjedésének és a fa mennyiségének megfelelő idő alatt kitermelni. (C. 3177/ 1925.) I. Valamely magánjogi szerződésben az egyik szerződő félnek a másik féllel szemben tanúsítandó magatartása tekintetében tett kijelentését kötelezettségvállalásnak kell tekinteni, kivéve, ha a fél megfelelő módon kifejezésre juttatja azt, hogy kilátásba helyezett magtartása tekintetében kötelezettséget nem vállal, vagy ha ez a szerződésnek egybevetett egész tartalmából és esetleg a szerződés értelmezésénél figyelembe veendő kísérő körülményekből kifejezett jognyilatkozat nélkül is megállapítható. — II. A feleknek a szerződés értelmezésére vonatkozó szóbeli megállapodása, akár a szerződés írásbafoglalásával egyidejűleg, akár pedig annál későbben jött létre, az írásbeli szerződés mellett is joghatályos és a szerződés értelmezése tekintetében a bíróságra nézve is irányadó. (P. I. 6170/1932.) MD. XXVI. 85. 8. Ingyenesség! vélelmek. Közeli rokonok között létesült olyan jogügyletről, amellyel a hitelező elől az akkor már fönnállóit követelésének kielégítési alapját vonják el, azt kell vélelmezni, hogy az ügylet cr