Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

92 Értelmezés. Akarathiányok. verésén 14.000 K-s ajánlatot fog tenni, ha az igérettevő ahhoz való következményt fűzni nem kívánt és biztosítékot az igéretvevő kívánsága ellenére nem adott, nem ad az igéretvevőnek jogot kártérítéshez, ha az igérettevő az árverésen részt nem vett és az ingatlan kisebb összegért kelt el. (P. VII. 2462/1907.) MD. II. 141. 4. Kiterjesztő értelmezés. A szerződés tartalma szerint a közterhek viselésére a bérlő magát kötelezvén, a szerződésnek nem lehet más helyes értelmet tulajdonítani, mint azt, hogy fizetési kötelezettsége a haszonbérelt birtok után kivetett és köztehernek tekintendő kataszteri felmérési költségre is kiterjed. (G. 529/1902.) Dt. 3. f. XXIV. 66. Az adós atyja és a hitelező közt létrejött megállapodás szerint előbbi utóbbinak követelését kiegyenlíti; ezen rendezés egyik feltétele az volt, hogy a hitelező többet az adósnak hitelezni nem fog, amire a hitelező kötelező kijelentést is tett; és kijelentette azt is, hogy az ennek ellenére hitelezett követelés behajtásáról lemond. Ezen kötelezettség a hitelezőt az adóssal szemben is kötelezi s az ezután hitelezett áruk vételárát a hitelező az időközben csődbe jutott adós csődtömegéből sem követelheti. (326/1905.) Dt. 4. f. V. 36. Az 1908: LVII. t.-c. 1. §-ában említett üzletből eredő kölezettségek alatt nem csupán az üzlet folytatásához szükséges valamely kötelezettségvállalás, hanem általában minden olyan kötelezettségvállalás értendő, amely keletkezését az üzletnek köszöni s amely az üzlet lételével okozatos összefüggésben áll, tehát az üzlet megalapításából eredő kötelezettségek is. (C. 4122/1923. M. Tára V. 54.) 5. Ellentétes nyilatkozatok értelmezése. Az ellenkező bizonyítása nélkül a betűkkel és számokkal írott vételár között jelentkező eltérés miatt a betűkkel történt kifejezés jobban kizárja a kétséget, mint a számokkal való megjelölés. (C. 1571/1894.) Jogszabály az, hogyha a szerződő felek ugyanegy tárgy iránt különböző időben egymás mellett fenn nem állható megállapodásokra jutnak, köztük a legutóbb létrejött megállapodás a szabályozó, és a korábbi ellenkező megállapodások hatályukat vesztik. (I. G. 583/1901.) Dt. 3. f. XXII. 123. Az a jogszabály, hogy valamely írott szerződéssel egyidejűleg létrejött és az abban foglalt megállapodásokkal ellenkező szóbeli megállapodásnak nincs kötelező joghatálya, csakis tényleg létrejött szerződést vagy legalább joghatályos ajánlatot feltételez. (Bpesti kir. tábla II. G. 54/1903.) Dt. 3. f. XXV. 64.