Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Jognyilatkozatok értelmezése. 93 Ha valaki takarékpénztárban betétet helyez el, külön megállapodás nélkül az illető pénzintézetnél szokásos, vagy alapszabályszerűen megállapított feltételek irányadók a betét elhelyezésére, kivételére és kamatoztatására, mert a betevő a feltételeket ismerve vagy azokban bízva, megnyugszik abban, hogy azok az ő betéteire is alkalmaztassanak. (1160 1904.) Dt. 4. f. I. 100. A szerződési akarat a feleknek ügyleten kívüli tényeiből és szerződésen kívüli nyilatkozataiból is következtethető. (P. I. 1724/1918.) MD. XII. 1%. „A fenforgó összes körülményekből": (P. V. 331/1917.) MD. XI. 202. Ugyanígy: (G. 109/1913.) MD. VII. 184. Egymással szoros összefüggésben levő okiratok tartalmát úgy kell értelmezni, hogy az ellentmondást ne tartalmazzon. (G. 109/1913.) MD. VII. 184. I. A jelzálogilag biztosított adósság külön kikötés nélkül is átszáll az új tulajdonosra, következőleg annak a kikötésnek, hogy alperes, mint vevő, a megvett birtokot terhelő jelzálogkölcsönöket teljes összegében átveszi, — nem tulajdonítható az az értelem, mintha az alperes eme kölcsönökért csak mint dologi adós kívánt volna felelősséget vállalni, mert ebben az esetben a külön tett átvállalási nyilatkozatnak célja nem volna, hanem a kikötés csak akként értelmezhető, hogy alperes a kölcsönökért személyes kötelezettséget kivánt vállalni, aminek a joghatálya viszont az, hogy az eredeti adós az átruházott adósság tekintetében az új tulajdonossal szemben minden személyi és dologi felelősség alól felszabadul. (C. 5761/1922. M. Tára V. 10.) 6. Homályos nyilatkozatok. Ha alperes valamely adós tartozását az adós helyett felperes részére „rendezni" igérte: az igért rendezés alatt e szónak az üzleti viszonyokban elfogadott közönséges jelentésénél fogva, a fizetés vagy máskénti teljes kiegyenlítés elvállalása értendő. (C. 4241/1883.) A kétes szerződés úgy értelmezendő, hogy ellenmondást ne tartalmazzon és hatályos legyen. (C. 795/1890.) A szerződés homályos kijelentései nem értelmezhetők annak előnyére, aki azokat használta. (C. 63/1896.) A homályos szerződések értelmezésénél az a jogszabály, hogy elsősorban a szóknak egymással összefüggésben közönséges értelme veendő figyelembe és ebből állapítandó meg a szerződő felek akarata, ha csak nem bizonyíttatik, hogy a szerződő felek valamely szónak a közönségestől eltérő értelmet tulajdonítottak és a szerződésértelmezés egyéb szabályai csak akkor