Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Jognyilatkozatok értelmezése. és a kincstár nem esik késedelembe, ha a költségvetési törvény nem a rendes időben hozatik meg. (P. IX. 683 1913.1 MD. VIII. 65. 3. Megszorító értelmezés. Ha valaki másnak tartásáról, neveléséről a köztük levő rokoni köteléknél fogva gondoskodik és fedezi az ezzel járó kiadásokat: külön kikötés hiányában ez a tartás, ruházás, neveltetés ingyenesnek s az ennek folytán kiadott összegek ajándékozottaknak tekintendők. Ily kikötés az eltartott részéről nem hatályos akkor, ha életben van az eltartottnak édesatyja, aki gyermekét tartani és neveltetni tartozik. Az eltartottnak az a kijelentése, hogy „jól tudja, hogy a felperesnek tartozik, erről nem feledkezett meg s rendezni is fogja", nem tekinthető a tartás és nevelés folytán felmerült kiadások megtérítésére irányuló komoly és határozott fizetési ígéretnek. (5036/1902.) Dt. 3. f. XXIV. 181. A vasút és a vasúti terület bérlője közt létrejött szerződés azon intézkedése, hogy a bérlő a vasúttal szemben a béreU helyen keletkező tűzből eredő károkért felelősséget vállalt, nem értelmezhető akként, hogy ezáltal a szerződő felek eleve megszüntetni kívánták volna azt a magánjogi felelősséget, amely az alperes vasúttársaságot mindenkivel s így a bérlővel szemben is, az általa előidézett tűzből kifolyóan terheli. (4010/1904.) Dt. 4. f. III. 202. A kötelezvénynek az a határozmánya, hogy a bíróság útján való behajtás esetére a törvénykezési költség fedezésére biztosíték ajánltatott fel, és hogy minden, a kölcsönügyletből származó költség, nyugta és törlési bélyeg az adóst terheli, helyesen csak akként értelmezhető, hogy azok a törvénykezési költségek terhelik az adóst, amelyek a hitelező részére ennek a követelésének bíróság útján behajtása körül felmerülnek, s a kölcsönügyletből származnak, ilyenek közé pedig az utóajánlatf kérvény díja és költsége, a nem végrehajtató hitelezőnek az árverésen megjelenési díja és hirdetési díja, valamint a követelés engedményezésével felmerült bélyeg és postadíj kiadás nem számítható. (I. G. 532/1905.) Dt. 4. f. II. 141. Ha az adós a hitelezőjének tartozásai kiegyenlítése céljából ennek megengedi, hogy ingatlanát szükség szerint eladhassa, úgy a hitelező tényleges szükség esetén ezen jogának megtagadása esetén ezt per útján az esetben is érvényesítheti, ha a szerződésben az adósok beleegyezésének előzetes kieszközlése is kiköttetett, mert ez nem értelmezhető olykép, hogy ezen beleegyezés alperes tetszésétől tétetett volna függővé, mert ily értelmezés magát a jogot szüntetné meg. (1799/1905.) Dt. 4. f. VI. 21. Az az igéret, hogy az egyik fél a másik ingatlanának ár-