Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

70 Btk. 79. §. testi sértést nem az őt előbb ért megtámadás elhárítása, hanem a sértettől előzőleg' szenvedett bántalmazásának megtorlása céljából okozta, nem hivatkozhatik alappal jogos védelemre. (K. 6222/1913. B. VII. 194.) 46. Nem hivatkozhatik jogos védelemre, ki a támadó kezéből az ütőeszközt kicsavarva, azzal azt bántalmazta. (K. 6494/1918. Bj. LXXII. 12. o.) 47. Nem hivatkozhatik jogos védelemre az, aki dulakodás alkalmával nem letepert helyzetben, hanem már felegyenesedve, álló helyzetben ejt a sértetten szúrásokat, az élet kioltására alkalmas eszközzel. (K. 4383/1928. Bj. LXXXI. 12. o.) 48. Az elhalt sértett a botot a vádlott kezéből kicsavarta s a földre dobta, de azután nem bántalmazta és nem fenyegette, — a sértettet a vádlottal rokonszenvezők megtámadták, úgyhogy a sértettnek e támadás ellen védekeznie kellett, — a vádlott a sértettet akkor ütötte fejbe, amikor a sértett az őt megtámadok köréből hátrálva, ki aka±'t jutni, — mindezekből az következik, hogy a vádlott személye ekkor megtámadásnak nem volt kitéve. (K. 2120/1938. J. H. XII. 1003.) 49. A korcsmából távozni akaró vádlott ellen a sértett valóban támadólag lépett fel azáltal, hogy a gyanútlanul álldogáló vádlottat orozva hátbaszúrta. Ez a támadás azonban nyomban meg is szűnt, mert a sértett a vádlottat magára hagyta, őt tovább nem bántalmazta, mire aztán a vádlott a tett színhelyét akadálytalanul el is hagyta és így a további bántalmazás veszélye őt magát már nem fenyegette. Ilyen helyzet mellett a vádlott felfegyverzett visszatérésére és támadó fellépésére nem volt szükség. (K. 1257/1940. J. H. XIV. 913.) 50. A sértett a vádlott vagyonát az általa elkövetni szándékolt lopással jogtalanul és közvetlenül megtámadta ugyan, de ennek elhárítására a vádbeli cselekmény nem volt szükséges, mert a vádlott láttára a sértett a lopás véghezvitele nélkül elmenekült és így a vádlott cselekményének elkövetésekor nem volt jogos védelmi helyzetben. (K. 3475/1937. Bj. XC. 26.) 51. Nem hivatkozhatik jogos védelemre az sem, aki azt a helyzetet, mely őt védekezésre készteti, a saját jogellenes magatartásával idézi elő. Ez a jogelv azonban a dolog természete szerint, csak akkor és addig áll fenn, amikor és ameddig a jogellenes magatartással előidézett helyzet meg nem változott és azt más, új helyzet fel nem váltotta. Különben a további helyzet előidézője tétlenségre utalva, ellenfelének kiszolgáltatva lenne akkor is, amikor ezt már csak a megtorlás gondolata vezeti. (K. 6136/1933. Jhd. II. 19. o. J. H. VIII. 171.) 52. Az esemény két külön szakaszra oszlik. Az elsőben 1 ''íKf-gkívül a sértett volt a támadó fél, azonban az ő tárna-