Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 1Y5-Í76. §. 2. „Betörés" a Btk. 175. §-a értelmében korcsmának udva­rára való behatolás, sőt valamely a szomszéd telektől elkülö­nített területre való benyomulás is. E bűncselekmény tény­álladékához a helyiség' különös elzárásában nyilvánuló aka­dálynak leküzdése nem szükséges. — A Btk. 175. §-a alá eső bűntett esetében az erőszakoskodó csoportnak minden tagja — tekintet nélkül arra, hogy vájjon a tettleges erőszakoskodás­ban közreműködött-e — tettest minőségben büntetendő. (K. 654/1915., 2065/1915. B. IX. 93.) 3. Tekintve, hogy vádlottak sértett házát csoportosan botokkal és villával ellátva, támadták meg s az ajtót dönget­ték, azt fenyegetések között megrongálván, az ablakokat is beverték: vádlottaknak e cselekménye nem a magánosok elleni erőszak bűntettének kísérletét, hanem a magánosok elleni erő­szak befejezett tényálladékát állapítja meg. (K. 2898/1893. Bj. XXVII. 327. o.) Halmazat. 4. Abban az esetben, ha magánosok elleni eerőszak bűn­tettének elkövetésében a csoportnak valamelyik tagja nem­csak pszihikai vagy olyan erőszaknak a kifejtése és alkalma­zásával vesz részt, mely a Btk.-nek más rendelkezését nem sérti, hanem a személy egészségét s testi épségét megtámadva, testi sértést is elkövet: büntetőjogilag megállapítandó, hogy ennek a tettesnek szándéka két külön jogsértésre irányult s ennek megvalósításával ez a tettes nem egy, hanem két külön, egymást nem abszorbeáló jogsértő eredmény létrehozásában működött közre. (K. 8429/1909. B. IV. 31.) 5. A Btk. 175. §-ába ütköző magánosok elleni erőszak bűn­tette a valakinek a lakásába, üzlethelyiségébe vagy bekerített birtokába betöréssel a tömeg részéről a vádlottak részvétele nélkül befejeztetett. A vádlottaknak a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás elkövetési cselekményét megvalósító az a cselekmé­nye, — hogy a való tények szerint a közgyűlési helyiségbe betódult s a kijáratokat elálló csoportnak azt a fenyegetését, hogy a közgyűlési helyiségből addig senki ki nem megy, míg az igazgatóság le nem mond, magukévá tették és e fenyege­téssel kapcsolatban a megfélemlített igazgatósági tagokat a lemondó nyilatkozat aláírására ők is felszólították, mint a magánosok elleni erőszak tényálladékának keretén kívül önállóan létrehozott cselekmény — a magánosok elleni erőszak bűntettével jogi egységbe nem foglalható; hanem külön bün­tetendő törvényi tényálladékot valósított meg. (K. 3132/1929. G. XXIII. 349.) 176. §. Ha pedig valamely csoport nyílt helyen, akár személyeken, akár dolgokon követ el erőszakot: min-

Next

/
Thumbnails
Contents