Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

188 denik tagja három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Jogesetek. 1. A Btk. 176. §-ában említett „csoport" közbenső fok a „több személy" és a „tömeg" között és annyi embernek együttlétét jelenti, amennyi a közbéke megzavarására alkalmas. (K. 7757/1913. B. VIII. 7.) 2. A vádlottak dolgon elkövetendő erőszak célbavételével összegyűltek, magukat kövekkel szerelték fel és cselekményüket előzetesem megállapított terv szerint, egységes akaratelhatározással és egységes vezetés alatt hajtották végre. Tíz embernek ilyen körülmények között való együttléte pedig teljesen kimeríti a csoport büntetőjogi fogalmát. A csoport tagjai tettesekként vonandók felelősségre, tekintet nélkül arra, hogy a csoportban csupán jelenvoltak vagy az ablakbetörésben tevőlegesen résztvettek. (K. 5784/1940. J E. XIV. 1057.) 3. A sértett udvarára bement 15—16 személy csoportnak tekintendő. A magánosok elleni erőszak megvalósulásához nem szükséges, hogy a csoport tagjai előleges összebeszélés után egyenesen a behatolás és erőszak alkalmazása végett jöjjenek össze. (K. 1280/1939. J. H. XIII. 957.) 4. Kilenc embernek együttes jelenléte már elégséges arra, hogy csoportnak tekintessék, — A Btk. 176. §-ában említett „nyilt" hely nem azonos a „nyilvános" hellyel. (K. 3431/1913. B. VII. 113.) 5. Elvi. Korcsmahelyiség a Btk. 176. §-a szempontjából nem nyilt hely. E §. értelmében nyilt helynek kizárólag az általános forgalomra szánt szabad terület tekintendő. (K. 8730/1913. B. H. T. VI. 603. G. XVII 120.) 6. A hatóság elleni erőszak bűntettét megállapító csoportosulást meghaladó erőszakos cselekedet, vagyis a tömeges tojásdobálás eléri az erőszaknak ezt a fokát, mely alkalmas arra, hogy azokat, akik ellen irányul, a szabad mozgásban és tevékenységben akadályozza. Ezzel a Btk. 176. §-ában meghatározott bűncselekmény valósul meg a hatóság elleni erőszak bűntettével anyagi halmazatban. (K. 3253/1939. J. H. XIII. 1018.) 7. Közömbös a bűntett tényálladéka szempontjából, hogy vájjon a megtámadott személyek számuk szerint a támadással szemben milyen ellentállásra lettek volna képesek. Akkor is megállapítható e bűntett, ha az erőszakoskodó csoportnak minden egyes tagja névszerint kideríthető s büntető úton felelősségre vonható nem is volt, mert ez a csoportosulás tényét meg nem szünteti, másrészt pedig a vádlottaknak a