Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Tettazonosság állhat fenn az osztály és a társadalmi rend (1921:111. t.-c. 5. §.) elleni izgatás közt. (1921:111. t.-c. 1—6. §. 75. jogeset). Súlyosító körülmény, hogy a vádlott felhívása izgatott tömegben igen veszélyes helyzetet teremtett (89—92. §. 101. jogeset), hogy a tettes bíróviselt, katonaviselt egyén, lelkész, kántor, tanár (89—92. §. 34—37. jogeset), enyhítő körülmény a közérdek vélt védelme (89—92. t. 131. jogeset.) Izgatás beolvad az 1921:111. t.-c. 2. §-ában meghatározott delictum complexumba (1921:111. t.-c. 2. §. 40., 41., 43. jogeset). 173. §. Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki a 171. §-ban meghatározott módon a király személyének sérthetetlenségét, a trónöröklés törvényes rendjét, az alkotmányos államformát, vagy a törvény kötelező erejét megtámadja; úgyszintén az is, ki az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fennálló kapcsolat, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen, avagy a királynak, az országgyűlésnek, az országgyűlési bizottságoknak vagy a közös-ügyek tárgyalására hivatott bizottságnak törvényes joga ellen lázít. Jegyzetek: I. A királyság intézménye ellen lázítás és annak politikai céllal megtámadása az 1913:XXXIV. t.-c. 3. §-ába, a katonaság intézménye, a magyar fegyveres erő, a m. kir. csendőrség és a m. kir. rendőrség elleni izgatás az 1921:111. t.-c. 6. §-ába ütközik. A kormányzó személyét sérthetetlenség és a királyéval azonos jogvédelem (1920:1. t.-c. 14. §.) a nemzetgyűlést és bizottságait az országgyűlést megilletőhöz hasonló jogvédelem (1920:1. t.-c. 3. §.) illeti. — A monarchia másik államára, az államközösségre és a közös ügyek tárgyalására hivatott bizottságra vonatkozó rész a közjogi változások (1920:1. t.-c. 11. §. — 1921:XXXIII. t.-c.) folytán tárgytalan. II. Államfogház helyett börtön a büntetés (1938.-XVI. t.-c. 4. §.) Jogesetek. 1. Elvi. Csak az alkotmány egyes intézményének, mint ilyennek létjoga elleni lázítás állapítja meg a Btk. 173. §-ának tényálladékát. Az intézmény kezelésének megtámadása nem jelenti magának az intézménynek megtámadását. (K. 8382/1907. B. II. T. IV. 340.) 2. A cikk egyoldalú pártpolitikai szempontból foglalkozik a parlamentáris rendszerrel, annak előnyeiről hallgat, csak