Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

hibáit emeli ki. Ez a beállítás alkalmas arra, hogy az országgyűlést, mint a magyar alkotmány egyik intézményét a tömegek előtt gyűlöletes színben tüntesse fel és azt a meggyőződést keltse, hogy ez az intézmény nemcsak felesleges, hanem az állam és nemzet érdekeire egyenesen káros. A cikk tehát a sajtó útján elkövetett lázítás tényálladéki elemeit magában foglalja. (K. 2528/1938. Bj. XCI. 32.) 3. A Btk. 173. §-a alá eső bűntett csak akkor állapítható meg, ha a lázítás az alkotmány egyik intézményének törvényes jogai ellen irányul vagy ha az intézmény, mint ilyen, alapjában támadtatik meg. Az ország gyűlésnek az uri osztályhoz tartozó tagjai ellen történt kifakadás azonban nem az alkotmány egyik alapintézménye ellen irányul, hanem csupán az országgyűlésnek az uri osztályhoz tartozó tagjait sérti. (K. 2950/1933. B. XXVI. 143.) 4. Lázítás akkor forog fenn, ha az intézmény létjogát, törvényszerűségét támadják meg törvénybe ütköző módon, ellenben az intézmény kezelői ellen intézett támadás, ha elfogult, egyoldalú, igazságtalan is, a Btk. 173. §-ának súlya alá nem vonható. így nem lázítás a bíróság ellen, ha a cikk csak egy ítéletet támad, egyébként meg nem enged'dtt módon. (K. 52/1934. B. XXVII. 103. G. XXVII. 381.) 5. A vádbeli cikk csupán a parlament működését tette bírálat tárgyává az adójavaslatok tekintetében, de magának a parlamentnek létjoga ellen nem lázított, ezért a vádlottat a Btk. 173. §-ába ütköző lázítás vétségének vádja alól fel kellett menteni. (K. 4920/1933. B. XXVII. 8.) 6. A Btk. 173. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladékához egyenes felhívás nem szükséges, éppen ezért annak a körülménynek, hogy a vádlott a vád tárg'yává tett kijelentéseket nem közvetlenül a jelen volt leventékhez, hanem vitatkozás közben, a főoktatóhoz intézte, a bűnösség megállapítása szempontjából nincsen jelentősége. Mivel pedig a kijelentések 14 leventeköteles egyén jelenlétében, tehát gyülekezeten nyilvánosan akként hangzottak el, hogy arról a jelenvoltak mindegyike tudomást vehetett, másrészt a kijelentések értelme nem hagy fent kétséget abban a tekintetben sem, hogy azáltal a vádlott a testnevelésről rendelkező 1921. évi LIII. t.-c. kötelező erejét kívánta megtámadni, a bűnösség megállapítása az anyagi törvény rendelkezéseinek megfelel. (K. 5288/1930. G. XXIV. 354.) 7. Igaz. hogy a közlemény okfejtése szerint Magyarországon nincs se szabadság, se élet, se föld, se jog, se munkanélküli segély, se a nép érdekében való kormányzás, míg a kormányrendszer által kihirdetett statárium meg nem szűnik, — ezek a kitételek azonban csak a kormányrendszer ellen intéznek támadást a rögtönbíráskodás kihirdetése miatt, ége-