Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

110 Btk. 96—108. §. 25. A közös végrehajtási cselekmény az anyagi halmazat fennforgását egyáltalán nem zárja ki, ha a jogtárgy más-más és a törvényileg védett jogi értékek egymástól különböznek. Izgatás és a St. 24. §. 3. bek. alá eső sajtórendőri vétség egy­mással anyagi halmazatban állhatnak. (K. 3104/1926. B. XXI. 4. Bj. LXXX. 28. o.) 26. Az a körülmény, hogy a vádlott a vezércikkért, mint szerző elítéltetett, nem akadálya annak, hogy a vádlott az ugyanazon lapban megjelent egy másik cikkért is, amelynek nem ö a szerzője — a sértett azonossága dacára — más jog­alapon, mint felelős szerkesztő a St. 35. §-a alapján felelős­ségre vonassék oly esetekben, midőn a szerzőt egyenesen nem ő utasította a sajtóközlemény büntetőtörvénybe ütköző tartal­mának megírására. (K. 5021/1927. Bj. LXXX. 94. o.) Összbüntetés kiszabása. (V. ö. a 104. §. jogeseteivel.) 27. Elvi. összbüntetés kiszabásánál az annak feltételeit megállapító 96. §. mellett az a szakasz is idézendő, mely tekin­tettel a halmazatban elkövetett cselekmények súlyára, az össz­büntetés legmagasabb mértékét meghatározza. (K. 9562/1898. B. H. IV. 298.) 28. Halmazati büntetésnél a vádlott terhére megállapított bűncselekményekre előírt büntetési tételek mindegyikét azért kell felhívni, mert csak ez esetben állapítható meg, hogy a bíróság az összbüntetési tétel törvényes kialakításánál, az összbüntetés nemének és tartamának meghatározásánál mely bűncselekmények mely büntetési tételeit vette irányadóknak. Bár a hivatalvesztésből és politikai jogvesztésből álló mellék­büntetésre nem nyernek alkalmazást az összbüntetésbe fog­lalás szabályai, mégis ki kell tűnnie az ítéletből annak, hogy az ilyen mellékbüntetést, ha azt nem egy, hanem többféle bűn­cselekmény vonta maga után, mely bűncselekményekért szabta ki a bíróság. (K. 2780/1937. J. H. XI. 830.) 29. Elvi. A halálbüntetés mellett a halállal büntetendő cselekményen kívül elkövetett cselekményért a törvényben mellékbüntetésül megállapított pénzbüntetés is kiszabandó. (K. 2160/1886. B. H. T. IV. 319.) 30. Elvi. Szabadságvesztésbüntetéssel büntetendő s egy­mással anyagi halmazatban álló cselekmények büntetésének megállapításánál az elsőbbleges bírói teendő: annak a bünte­tési nemnek megállapítása, amelyben a Btk. 96. §-a szerint az összbüntetést ki kell szabni, a büntetés mértékének meghatá­rozásához pedig a bíró csak akkor foghat, ha előbb megállapí­totta azt, hogy a szóbanforgó cselekményekre a törvény mi­lyen büntetési nem alkalmazását rendeli el. Törvénysértő: a

Next

/
Thumbnails
Contents