Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 96-103. §. 111 súlyosító és enyhítő körülmények mórlegelése mellett az egyes cselekményekre kiszabandó büntetés mérvének előzetes külön megállapítása. (K. 3349/1925. B, XIX. 62.) 31. Minthogy az elítélt bűncselekményeire meghatározott büntetési nemek közül legsúlyosabb büntetési nem az életfogytig tartó fegyházbüntetést, ennek egyéb határozott ideig tartó szabadságvesztésbüntetéssel való emelhetése pedig kizárt, — ebből nyilvánvaló, hogy az összbüntetés egyedül és kizárólag az életfogytig tartó fegyházbüntetésben állapítandó meg. (K. 3531/1938. Bj. XCI. 63.) 32. A Btk. 101. §-a csak a bűntettekre vonatkozik, a Btk. 96. §-nak 2. bekezdése szerint pedig az összbüntetés mindig a legsúlyosabb büntetési nemben állapítandó meg, már pedig az adott esetben a büntetés tartamára tekintet nélkül a vétség büntetése, vagyis a fogház súlyosabb. (K. 2695/1929. Bj. LXXXII. 89. o.) 33. Állandó bírói gyakorlat, hogy államfogházzal és fogházzal büntetendő vétségek halmazata esetén az összbüntetés fogházban szabandó ki. (K. 3373/1931. Jhd. II. 25. o.) 34. A kir. tábla, midőn a vádlott összbüntetését a Btk. 92. §-ának alkalmazásával börtön helyett fogházban állapította meg és azt egy napban szabta ki: a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételt és ennek megengedett enyhítésénél a törvényben vont határokat megtartotta. (K. 1338/1914. B. VIII. 117.) 35. Elvi. A Btk. 97. §-ának azt a rendelkezését, amely „vétségek és kihágások" halmazatáról szól, abban az esetben is alkalmazni kell, ha a vádlottat egy vétség és egy kihágás miatt vonják felelősségre. — A Btk. összbüntetési rendszere a mérsékelt kumuláció elvén alapszik; ehhez képest oly esetben, midőn a Btk. 97. §-a értelmében a büntetési tétel emelésének van helye, a kiszabott összbüntetés a halmazatban álló egyes bűncselekmények büntetési tételeinek összeadott tartamát el nem érheti. (K. 560/1920. Bj. LXXII. 118. o. B. H. T. VI. 597. B. XIII. 40. G. XVII. 105.) Mellékbüntetések és pénzbüntetés összbüntetésbe foglalása. J,: Pénzbüntetés halálbüntetés mellett 1. 29. jogeset. 36. A Bk. 103. §-ának helyes értelme szerint összbüntetés esetében ki kell mondani a mellékbüntetést akkor is, amikor a mellékbüntetés az összbüntetésbe foglalt büntetéseknek csupán egyikénél és pedig bármelyikénél van megállapítva. (K. 1236/1931. Bj. LXXXIII. 128. o. 7—8. szám. B. XXIV. 156. Jhd. II. 26. o.) 37. A Btk. 102. §-a értelmében a pénzbüntetés minden bűncselekményre külön volt megállapítandó, tehát akkor is,