Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

100 Btk. 89—92. §. 202. Hitelsértésnél enyhítő, hogy a bűnvádi eljárás a vádlott hibáján kívül huzamos ideig folyt — a vádlott családos állapota, betegségekkel terhelt szűkös anyagi viszonyai — és komoly egyességi ajánlata. (K. 4689/1938. Bj. XCI. 71.) 203. Hitelsértésnél enyhítő, hogy a büntetés végrehajtása a vádlott lelkészi állásánál fogva a büntetés célján túlmenő sérelemmel járna magára a sértettre is. (K. 4689/1938. Bj. XCI. 71.) 204. Elvi. A büntetlen előélet a közvélemény irányítására való joggal fellépő és ennek az elismerését váró hírlapírónál az egyéni érték teljességéhez hozzátartozik és nem valami kivételes erkölcsi érdem, tehát nem enyhítő körülmény. (K. 6865/1922. B. H. T. VII. 774. G. XVIII. 157.) 205. Lázításnál a vádlott hazafias érzületebői merített enyhítő körülményt a K. nem fogadta el, mert a vádlottnak, mint művelt újságírónak tudnia kellett, hogy felforgató irányú közleménye a hazának nem javára, hanem kárára szolgál. (K. 2528/1938. Bj. XCI. 32.) 206. Nem enyhítő körülmény, hogy a vádlott, mint az időszaki lap felelős szerkesztője vonatott felelősségre, mert a szerkesztőnek módjában állott a szerző megnevezése vagy kinyomozása és mert a sajtójogi felelősségi fokozatok között a bűnösség mérve szempontjából nem tehető különbség. (K. 3648/1932. B. XXV. 180.) 207. Nem enyhítő körülmény, hogy a sajtóbűncselekményért a vádlott felelőssége csak átvevő-szerzői minőségben áll fenn. (K. 5598/1938. Bj. XCI. 65.) 208. Sajtó útján elkövetett bűncselekménynél nem enyhítő körülmény, hogy a vádlott csupán kiadója volt a vádbeli nyomtatványnak, ami reá másodlagos felelősséget ró. (K. 4122/1932. Jhd. II. 23. o.) Büntetésenyhítés. A 92. §. alkalmazásának részletkérdései. 209. 45. sz. teljesülési döntvény. A Btk. 92. §-a első bekezdésének második rendelkezése az államfogházra nem terjedvén ki, e büntetési nem helyett pénzbüntetés az ítéletben nem állapítható meg. (B. H. T. I. 15.) 210. Elvi. Abban az esetben, ha a törvény a bűntettesre mellékbüntetéskép kiszabandó pénzbüntetés legkisebb mértékét megállapítja, a bíróság ezen legkisebb mértéken alul a pénzbüntetést a Btk. 92. §-ának alkalmazásával sem szabhatja ki akkor, ha a cselekménynek bűntetté minősítése a 92. §. alkalmazása dacára is megmarad. (K. 3195/1914. B. H. T. V. 521. Bj. LXXIV. 177. o.) 211. Téves a Btk. 91. §-ának felhívása olyan esetben, amikor a büntetést a 91. §. nélkül is ki lehetett volna szabni s az