Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 89—92. §. 91 114. Enyhítő körülmény az is, hogy a vádlottakon a vádbeli alkalommal az egész napi nehéz munkától előállott fáradtság vett erőt, úgy, hogy a válságos pillanatokban a szükséges megfigyelőképesség és energia ez okból nem állott rendelkezésükre. Továbbá, hogy a tehergépkocsi fogyatkozásaiért és a közforgalomra aggályos állapotáért nem egyedül a vádlottakat terhelte a felelősség, hanem azt is, aki ezt a jármüvet ilyen állapotban üzemben tartotta. (K. 1259/1934. G. XXVII. 373). 115. Gondatlanság által okozott emberölés esetében enyhítő körülmény, hogy a vádlott gépkocsivezető felelőssége megoszlott a tulajdonoséval, sőt az ő felelőssége, mint alkalmazotté, csak másodlagos volt. (K. 2077/1938. Bj. XCI. 12.) 116. Gondatlanság által okozott emberölés esetében nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a vádlott a szerencsétlenség következtében maga is nyomorék lett és a sértett szabálytalan eljárása a vádlott lélekjelenlétére és a vezetésben való nyugodtságára hátrányos befolyással volt. (K. 1223/1938. Bj. XCI. 11.) Sértett egyénisége és magatartása mint enyhítő körülmény. 117. Nem enyhítő körülmény, hogy a megölt félkegyelmű siketnéma volt s ez okból az élettel aránylag nem sokat vesztett. (K. 7177/1912. B. VI. 234.) 118. Szándékos emberölés esetében nem enyhítő körülmény, hogy a megölt személy oly szervi szívbajban szenvedett, amely siettette a halálos eredmény beállását. (K. 1914. máj. 13. 3377. B. VIII. 143.) 119. Erőszakos nemi közösülésnél nem enyhítő, hogy a sértett elmebetegségére tekintettel az erkölcsi kár s a leány jövőjét fenyegető veszedelem nem olyan nagy, mintha épelméjű lett volna. (K. 2156/1916. Bj. LXIX. 93. o.) 120. Enyhítő körülmény az elkerített nők laza erkölcsisége. (K. 6359/1917. Bj. LXIX. 292. o.) 121. Erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésnél enyhítő körülmény, hogy a vádlott erős felindulását a sértettnek büntetőtörvénybe ütköző károsító cselekménye idézte elő. (K. 3475/1937. Bj. XC. 26.) 122. Halált okozó súlyos testi sértésnél enyhítő, hogy a sértett koponyacsontja rendellenesen vékony volt, mely körülmény szintén hozzájárult a halálos eredmény bekövetkezéséhez. (K. 5881/1937. J. H. XII. 361.) 123. Erőszakos nemi közösülés esetében enyhítő körülmény, hogy a sértett olyan magatartást tanúsított, amely a vádlottat bizonyos mértékig felbátoríthatta. (K. 1126/1938. Bj. XC. 112.)