Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

92 Családos állapot. Szorultság. 124. Lopásnál nagy nyomatékú enyhítő körülmény a vádlott igen terhes családi állapota (6 gyermek). (K. 5262/1932. Jhd. II. 22. o.) 125. Nem lehet enyhítő körülményként venni figyelembe a nős, családi állapotot olyan esetben, amikor a nős állapot a terhelt megélhetését, gazdasági helyzetét nem nehezítette. (K. 3338/1938. Bj. XC. 83.) 126. Téves a vádlott családos állapotának enyhítő körülményként vétele, mert a sértett tartotta el adományaival a vádlottat és családját és mert a legenyhébb büntetés kiszabása esetében sem juthat a vádlott olyan helyzetbe, hogy gyermekei felneveléséről gondoskodhassék. (K. 2975/1937. Bj. XC. 62.) 127. Nem enyhítő a vádlott javára az, hogy szorult helyzetben cselekedett, midőn állása, magának és családjának kenyere forgott kockán, mert annak, hogy ily szorult helyzetbe került, kizárólag a vádlottnak előzetes jogellenes cselekedete volt az oka. (K. 118/1928. G. XXII. 368.) Nyomor, munkanélküliség. 128. Nem enyhítő körülmény a nyomor, ha a vádlottak terhére nem a nyomor csillapítására irányuló alkalmi lopás van megállapítva, hanem keresetszerűen űzött lopásoknak rövid idő alatt elkövetett tömege. (K. 3798/1936. Bj. LXXXVIII. 116. o. J. H. X. 994. G. XXIX. 459.) 129. Az a körülmény, hogy a vádlott a nagy gazdasági pangás folytán nem tudott a hivatásának megfelelő szakmunkát vállalni, hanem csak kisegítő munkára nyílt a vásárcsarnokok körül alkalom, nem annyira nyomatékos enyhítő körülmény, hogy annak alapján a Btk. 92. §-a alkalmazható volna. (K. 1298/1934. G. XXVII. 374.) 130. Nem enyhítő körülmény az állástalanság, ha az állásból elbocsátás megbízhatatlanság miatt történt. (K. 1347/1931. G. XXV. 408.) Közérdek, jogos magánérdek védelme. 131. Enyhítő körülmény, hogy a vádlott önzetlenül, a politikai küzdelmek szenvedélyében ragadtatta el magát a vádbeli kifejezések használatára. (K. 5592/1930. Bj. LXXXIV. 99. o. B. XXIV. 215. G. XXIV. 412.) 132. Vadőr által erdei kihágás elkövetőjével szemben elkövetett szándékos emberölés esetében enyhítő, hogy felette nehéz szolgálati alkalamzásában törvényes eszközökkel alig volt képes a garázda kihágókat megfékezni. (K. 2497/1936. J. H. XI. 265.)