Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 49. §. 77 10. A Bp. 49. §-ának második bekezdése szerint a magánvádló elhalálozása esetén ennek házastársa az elhalálozást követő .30 napon belül jelentheti be a magánvád fenntartását. A törvényben rendelt ezen záros határidőtől pedig akkor sem lehet eltekinteni, ha a magánvádló külföldön halt el. A vád képviseletének törvényes időben bejelentett átvételét a bíróság tudomásul veheti akkor is, ha a bejelentő fél a magánvádló elhalálozását nem ugyan halotti anyakönyvi kivonattal, de más elfogadható módon bizonyítja. (K. 6999/1928., Bj. LXXXI. 110. o.) 11. Sérti a törvényt a bíróságnak az az intézkedése, mellyel a magánvádló részére, ennek ismeretlen tartózkodása miatt, ügygondnokot nevezett ki, ennek jelenlétében a tárgyalást megtartotta és a vádlottat marasztaló ítéletet hozott. Magánvádló részére ügygondnok kirendelésének a Bp. 49. §-ában meghatározott eset kivételével nincs helye. (K. 7438/1909., B. IV. 5., Bj. LIX. 243. o.) 12. Elv i. Ha a bűnvádi eljárás folyama alatt sértettként senki sem jelentkezik, a bíróságnak ebben az irányban nem kell kutatást folytatnia, csupán a 30 napi határidőt kell bevárnia, hogy az .arra jogosult sértett vagy jogutódai jogaik gyakorlására jelentkezzenek. (K. 5844/1933., B. H. T. IX. 959.) 12a. Elvi. A magánvádló által bejelentett perorvoslat joghatályát nem érinti a magánvádló halála és az, hogy a magánvádló jogutódai a perorvoslat fenntartása kérdésében nem nyilatkoznak. (K. 861/1935., B. H. T. IX. 1068.) Magánvád visszavonása. 13. A magánvád visszavonása csak abban az esetben joghatályos, ha azt a jogosult az illetékes hatóság előtt írásban adta be, jegyzőkönyvbe mondta, vagy az ítélőbíróság előtt a visszavonás iránt határozott kijelentést tesz. Határozatlan vissizavonás nem jöhet figyelembe. (K. 1142/1926., Bj. LXXVIII. 156. o.) 14. A sértettnek az a nyilatkozata, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, a magánindítvány visszavonásának tekintendő és pedig az esetben is, ha a sértett kártérítési kérelmét fenntartja. (K. 63/1922., Bj. LXXIV. 141. o. L. még: K. 8102/1928., G. XXV. 512.) 15. Igaz ugyan, hogy a sértett pótmagánvádlói joga akkor is megszűnik, ha per előkészítő szakában jelenti ki, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja. Nincs azonban iratszerű nyoma annak, hogy a sértett ilyen értelemben nyilatkozott és erről jegyzőkönyvet vettek fel, a nyilatkozat megtörténtét utólag tanúvallomással nem lehet bizonyítani. A vádnak a kir. ügyész által történt elejtése után tehát a sértett átvehette a vád képviseletét. A vád képviseletét a törvényes határidőn belül az a sértett is átveheti, aki nem tett feljelentést. (K. 1009/1930., J. H. IV. 655.) 16. Elvi. A sértett pótmagánvádlói jogai akkor is megszűnnek, ha a per olyan szakában jelenti ki, hogy a vádlott megbüu-