Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 47—49. §. 75 J.: Hatóságok fellépése pótmagánvád képviseletében 1. a 13. 2—6., 13., 19., 23. jogeseteit, a jogi személyek vezetőségének fellépésére í. a 13. §. 14—1G. jogeseteit. 48. §. A magánvádló és a sértett képviselője nem lehet az, aki a főtárgyalásra tanukép van megidézve, kivéve, ha a 205. és 206. §-ok szerint őt megillető mentességet igénybe veszi. A magánvádlónak és a sértettnek ügyvédje a bűnvádi eljárásban mind szóval, mind írásban az állam nyelvét köteles használni. 49. §. A magánvádló jogai megszűnnek halálával vagy lemondással. Előbbi esetben, ha vagyon ellen elkövetett bűncselekmény forog fenn, a magánvádló örököse, egyéb bűncselekmény esetében pedig fel- vagy lemenő ágbeli rokona, testvére vagy házastársa az elhalálozástól számított harminc nap alatt bejelentheti a magánvád fentartását. Időközben a magánvádló jogait az elhúnytnak az ügyben eljárt képviselője, vagy ha ilyen nem volna, a bíróság részéről hivatalból kirendelendő ügygondnok gyakorolja. A magánvádról való lemondás nem vonható vissza. A lemondással egyenlő hatályú, ha a magánvádló oly tárgyalásra, melyre szabályszerűen megidézték, meg nem jelenik, illetőleg amennyiben képviseltetésének helye volna, magát nem képviselteti, vagy oly határidőt, mely számára az eljárás megszüntetésének terhe alatt vau kitűzve, meg nem tart. I. A magánvádló a főtárgyalásra a Bp. 49. §. ut. bek.-re figyelmeztetéssel idézendő. (286. §. 3. bek.) II. A tárgyaláson meg nem jelenéssel a Te. 104. §. esetében egyenlő jelentőségű az ügyvédi képviseltetés elmulasztása. Jogesetek. 1. A Bp. 49. §-ának rendelkezései úgy a fő-, mint a pótmagánvád esetére vonatkoznak. (K. 6/1926., Bj. LXXIX. 73. o.)