Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

74 Bp. 47. §. 3. Jogi személy ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetében a magáníndítványt a törvény, illetve társasági alapszabályok áMal felállított szerv gyakorolja. Amennyiben a részvénytársasági alapszabályok értelmében a cég jegyzéséhez a veizérigazgatónak s még egy igazgatósági vagy cégjegyzésre jogosult más társasági tisztviselőnek az aláírása szükséges: úgy a vezérigazgató által előterjesztett magánindítvány nem joghatályos, különösen nem akkor, ha azt a vezérigazgató siaját nevében terjeszti elő. (K, 5080/1921., Bj. LXXIV. 252. o., — 1. még a 13. §. 13., 15. jogeseteit.) 4. Közkereseti társaság ügyvédi meghatalmazást a cégjegyzésre vonatkozó szabályok megtartásával állít ki. (K. 4146/1927., B. XXII. 5. o.) 5. Elvi. Az ügyvédnek adandó meghatalmazás a magánvádló képviseletére s a magánvád emelésére is jogosít, s ezen jogosultság kimutatására, erre való különös meghatalmazás nem kívántatik. (K. 9571/1904., Bd. V. 77., B. H. T. II. 97.) 6. Az a körülmény, hogy az ítélőtábla a főmagánvádló által küldött ügyvédjelöltet a főmagánvádló helyetteséül nem fogadta cl, nem semmisségi ok; különben is az ítélőtábla álláspontja helytálló, mert a Bp. 47. §-ának 2. bek. világosan rendelkezik arról, hogy az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben a magánvádló, ha nem személyesen jár el, csak ügyvéddel képviseltetheti magát. (K. 7564/1930., J. H. V. 297.) 7. Indítványi cselekmény esetén .a „törvényes képviselő" nem a Bp. 47. §-a, hanem a gyámsági törvény szerint határozandó meg. (K. 8950/1902., Bj. XLV. 250. o.) 8. Elmebeteg helyett ennek az árvaszék által kirendelt gondnoka magánvádlóként felléphet. (K. 8933/1903., Bj. XLVII. 300. o.) 9. A Btk. 113. s a Bp. 47. §-ainak egybevetett értelme szerint csak azt az elmebeteg sértettet nem illeti meg magánindítványozási és vádemelési jog, akit e címen gondnokság alá helyeztek. (K. 7990/1912., B. VII. 12., Bj. LXV. 124. o., G. XV. 294.) 10. A tanonc helyett a sízolgálatadó, pótmagánvádló minőségében nem léphet fel. (K. 10.363/1903., Bj. XLVII. 335. o.) 11. A Bp. 47. 1. bek. értelmében a 16. évét betöltött kiskorú bármely bűncselekmény esetében képviselheti a vádat és így neki, mint pótmagánvádlónak jogi képviselője által a felmentő ítélet ellen bejelentett fellebbezése nem utasítható vissza. (K. 255/1933., Bj. LXXXV. 89. o., J. E. VII. 456.) 12. J o g e g y s é g. A 16—^24 évek közötti kiskorú bármely bűncselekmény esetében maga is képviselheti a vádat. A Bp. ezen rendelkezése eltér a Btk. 113. §. 2. bek.-től, mely szerint vagyon elleni bűncselekmények esetében a kiskorú helyett a magánindítványt csak a törvényes képviselő terjesztheti elő. A Btk. ezen rendelkezése azonban jelen esetben, ahol a pótmagánvád képviseletéről van szó, nem jöhet figyelembe. (K. 255/1933., B. XXVI. 255.)