Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 42. §. 69 5. p., pótmagánvád hiánya miatt az eljárás megszüntetése: 128. Ö23. az eljárás megindításának megtagadása: 527. §. — Hatóság előtti rágalmazásra 1. a 2. §. 7. jogesetét. II. Az 1934:111. t.-c. 4. 3. bek. szerint zugirászat vétsége miatt a vád képviseletét pótmagánvádlóként ügyésze útján az az ügyvédi kamara is átveheti, amelynek területén a vétséget elkövették, vagy amelynél a terhelt utoljára be volt jegyezve. III. A 42. §. rendelkezéseit a pernek az ítélet meghozatalát követő szakában a sértett jogviszonyaira nem lehet alkalmazni. (383. §. 10. jogeset.) Jogesetek. 1. A Bp. 42. §-ának az az általános szabálya, hogyha a kir. ügyész a vádat elejti, a vád képviseletét a sértett az eljárás alatt átveheti, alkalmazást talál a 38. §. szerint az eljárás egész folyama alatt, tehát a fellebbviteli eljárás során is. A megengedett perorvoslat pedig a 52. értelmében egyértelmű a vád képviseletének átvételével. A Bp. 383. §. III. 2. b) pontja értelmében a sértettnek fellebbezési joga a felmentő ítélet ellen addig nincsen, míg a kir. ügyésznek egy létező fellebbezése fennáll, ez ia joga azonban feléled nyomban, amint a kir. ügyésznek fellebbezése megszűnt. Az a körülmény, hogy a Bp. 388., 389. §-ai a perorvoslati bejelentések módját és határidejét szabályozzák s eme szabályokkal a perorvoslat bejelentése a jelen esetben nem egyezik, irányadó azért nem lehet, mert sértetteknek perorvoslati jogosultsága az elsőbírósági ítélet kihirdetésekor még meg sem nyílt s így az akkor érvényesíthető sem volt, hanem megnyílt akkor, amikor a sértettek a kir. főügyész visszavonó nyilatkozatáról értesültek, ettől az időtől számítva pedig a fellebbezés kellő időben és módon érvényesíttetett. (K. 3727/1909., B. III. 117.) 2. Nincs helye pótmagánvádnak azon az alapon, hogy az ügyészség a fellebbezést a minősítésre nézve lejjebb szállította. Az ügyész azon nyilatkozata, hogy a vádat leszállítja, nem vádelejtés. (K. 1186/1905., Bj. L. 214. o.) 3. A Bp. 42. §-ában szabályozott vádátvételről nem lehet szó, mert a közvádló az egész eljárás alatt bűncselekmény fennforgását vitatva képváselte a vádat, továbbá, mert nem minősíthető a vádról való lemondásnak a főügyésznek az az eljárása, hogy a vádtól eltérő minősítés és pénzbüntetés kiszabása miatt a másodfokú ítélet ellen nem jelentett be semmisségi panaszt. (!K. 4280/1938., Bj. XCI. 4.) 4. Elvi. Közhivatalnok ellen hivatali kötelességeiire vonatkozóan elkövetett és hivatalból, de csak felhatalmazás alapján üldözhető rágalmazás miatt indított bűnvádi ügyben a vádnak a kir. ügyész által történt elejtése esetében a Bp. 42. §-ában a sértett fél részére biztosított pótmagánvádlói jogokat sem a sértett közhiva-