Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

54 Bp. 29. §. II. Az, hogy a bíróküldési kérelem nyilván alaptalan-e, a mel­lőzni kért bíróság az eljárás továbbfolytatása szempontjából objek­tíve a tárgyilagos szemlélő álláspontján ítéli meg. A Kúria a pénz­bírság alkalmazása szempontjából természetszerűen az indítványozó jóhiszeműségére is súlyt fog vetni. III. Az a bíróság, amelynél a bíróküldési indítványt előter­jesztették, ha a kérelmet nyilván alaptalannak is tartja, belátása szerint, a célszerűséghez képest folytatja vagy nem folytatja az eljárást. Foglyos s általában a sürgősen vagy soronkívül elinté­zendő ügyekben (1. a 10. §-nál) rendszerint nem stzakítj.a félbe eljá­rását. Az eljárás folytatásáról nem kell külön határozatot hoznia, e tárgyban fellebbvitelnek helye nincs. A mellőzni kért bíróság, ha az eljárást folytatja, a bíróküldési indítványt az iratok nélkül ter­jeszti fel a Kúriához. A felterjesztésben célszerű megemlítenie, hogy a kérelmet nyilván alaptalannak tartja és emiatt annak nem tulajdonított félbeszakító hatályt. A bíróság álláspontját megvál­toztathatja és külön határozattal az ideiglenesen továbbfolytatott eljárást a bíróküldési kérelem elintézéséig felfüggesztheti. Ezek a szabályok egyaránt állnak, akár elsőfokú, akár felsőfokú bíróság mellőzéséről van szó, IV. Ha a Kúria a kérelemnek helyt ad és az eljárást tovább­folytató helyett más bíróságot küld ki, a bűnvádi eljárás a bírói cselekmények tekintetében visszaesik abba az állapotába, amelybe a bíróküldési indítvány előterjesztésekor volt. Hatályát veszti az időközben meghozott minden bírói határozat, így a vád alá helyező, az eljárást megszüntető végzés, az ítélet, még ha esetleg jogerőssé vált is. A hatályvesztéshez nem szükséges a Kúriának, vagy az újabban kiküldött bíróságnak kifejezett rendelkezése. Az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság stb. kérdésében is újból kell határozni. A felek cselekményei, amennyiben az eljárás mene­tére lényegesek, pl. vádelejtés, vádváltoztatás stb. megtartják hatá­lyukat. Ez áll különösen a magánindítványi, a pótmagánvádló vádemelésére megszabott és más határidők szempontjából is. V. Az esetleg nem ismételhető bírói cselekmények (pl. bírói szemle, házkutatás, személymctozás) eredményét tanúsító jegyző­könyveket, az ideiglenesen eljáró bíróság által esetleg megtartott főtárgyalás jegyzőkönyvét a Kúria által kiküldött bíróság főtár­gyalásán, a Bp. 313. §. 1. bek. alapján nem lehet felolvasni. Nincs akadálya annak, hogy az ilyen hatálytvesztett bírói cselekmények alkalmával történtek és az így kiderített tények más módon, pl. az eljárt személyek tanúvallomásával, bizonyítás tárgyává tétessenek. VI. A Kúria pénzbírságot kiszabó végzésében rendszerint csak a bíróküldési indítványt ellenjegyző ügyvédet marasztalja. Ha azonban ez az ügyvéd már a beadványban vagy egyébként, a Kúria határozata előtt, igazolja, hogy az indítványt ügyfelének külön írásbeli utasítására terjesztette elő, a 102. §. 2. bek. szellemével

Next

/
Thumbnails
Contents