Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

40 Bp. 21—23. §. elbírálásának nemcsak nincs törvényes akadálya, hanem gyakorlati és célszerűségi szempontok egyenesen kívánatossá teszik a vád tárgyává tett nyilatkozatnak a maga egészében, való elbírálását. (K. 5328/1940. J. H. XV. 283. — K. 5329/1940. J. H. XV. 299.) 22. §. Ha az a bíróság, amely egyébként kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekmény tárgyában az ügyek összefüggése alapján, vagy azért jár el, mert a vádló a cselekményt súlyosabban minősítette, az illetékességét megállapító bűncselekmény tekintetében az eljárást a főtárgyalás elrendelése előtt szüntette meg: a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekményre nézve a további eljárást az egyébként illetékes hatóságnak engedi át. Jogesetek. 1. E1 v i. A főtárgyalás elrendelése után nincs áttételnek helye, hanem a bíróság a kisebb hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozó ügy tárgyában is ítél: 318. §. 3. bek. — Ha az esküdtbíróság a főtárgyalást megkezdte, az ügyet vádváltoztatás esetén sem teheti át a törvényszékhez. (K. 350/1910., Bj. LIX. 231. o., B. H. T. III. 237.) 2. Elvi. A kir. törvényszék a 'főtárgyalás elrendelése után akkor sem teheti át az ügyeit érdemleges elintézés végett a kir. járásbírósághoz, ha a főtárgyaláson a vádló csupán járásbírósági hatáskörbe tartozó bűncselekmény miatt emelt vádat s a kiír. törvényszék az ügyet a főtárgyaláson nem tudja befejezni, hanem a főtárgyalást valamely okból elnapolja. (K. 3643/1938. B. H. T. IX. 1064. J. H. XIII. 3M.) 3. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a nagyobb hatáskörű büntetőbíróság a kisebb hatáskörű büntetőbíróságihoz valamely ügyet a Bp. 22. §-a értelmében akkor is csak a tárgyalás kitűzése előtt tehet át, ha az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágás. (Hb. 67/1938., Hb. 52., 57., 58/1938. J. H. XIII. 676.) 23. §. Kölcsönös becsületsértés, rágalmazás vagy testi sértés esetében az a bíróság, amely az egyik vád alapján az eljárást megindította, mindaddig, míg az eljárást ítélettel vagy megszüntető végzéssel be nem fejezte, illetékes a másik vád alapján való eljárásra is, amennyiben hatáskörét az utóbbi vád elbírálása meg nem haladja. A bíróság ezeket az ügyeket egyesítheti, együttesen tárgyalhatja és egy ítélettel intézheti el.