Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 13. §. 21 mények akként volnának előadva, hogy azok alapján az olvasók valószínűséggel fel vehet íven a cikkben szereplő egyént a főmagánvádlóval azonosnak gondolnák, akkor, mégha ez az azonosság tényleg nem is volna kimutatható1, a cikk állításai a főmagánvádlóra a Bv. 1. §-ábam írt hatással lehetnének s így a főmagánvádlót, mint a Bp. 18. 6. beik. szerinti sértettet a magánvád joga megilletné. (IK. 4354/1935. Bj. LXXXVIII. 70. G, XXIX, 550.) 30. A sértettként fellépő pótmagánvádló és a bűnrészes perjogi szerepköre egy személyben nem futhat össze. Tehát az, ki a közhivatalnoknak 'kötelességének megszegése végett ajándékot vagy jutalmat adott: a megvesztegetett közhivatalnok ellen a Btk. 467. §-ába ütköző passzív megvesztegetés bűntette miatt vádat nem emelhet, (K. 3311/1917. Bj. LXXI. 97. o.) 31. Közhivatali fegyelmi jegyzőkönyvek elvonása és elrejtése esetén csak az állam tekinthető sértettnek; nem pedig az a tisztviselő, akinek az illető iratok megléte siaját eljárásának esetleg szükségessé váló igazolása szempontjából érdekében állt. (K. 6293/ 1912. Bj. tLXV. 50. o.) 32. Elvi. A Bp. 13. §. értelmében sértett az, kinek jogosan viselt nevét más bitorolja. (K. 3264/1908. B. II. 183. Bj. LtViI. 150. o. B. H. T. XIII. 206.) 33. Jogegység. Minthogy a törvéuy zügirászat miatt csak az ügyvédi kamara ügyészének biztosítja a pótmagánvádlói jogokat, más magánfél, így telbát a községi jegyző pótmtagánvádlóként nem léphet fel. (jK. 1450/1930. J. H. IV. 586. B. XXIII. 86.) 34. Elvi. A vasúti vállalat, mint a vaspálya tulajdonosa, abban az esetben, ha a vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság és az egészség oltalma végett kiadott rendeletnek, vagy szabályrendeletnek megszegéséből reá kár háramolhatik, a Kbtk. 111. §-ában meghatározott testi épség elleni kihágás elkövetése által jogaiban sértettnek tekintendő, aki a sértett részére a Bp. 42. §-ban biztosított jogokat igénybe veheti. (K. 8221/1907. B. I. 246. Bj. LV. 170. o. B. H. T. EDI. 192.) MÁSODIK FEJEZET. Bírói hatáskör é$ illetékesség. A fejezet tartalma: Hatáskör: 14. §. — a büntető bíróságok szervezete általában: 1912:'VÍEI. t.-c. 14. — az esküdtbíróságok hatásköre: Bp. Élt. 15. — hatáskör rágalmazás és becsületsértés esetében: Bp. Élt. 16. %. — a törvényszékek hatásköre: Bp. Élt. 17. %. — a járásbíróságok hatásköre: Bip. Élt. 18. §. — a közigazgatási hatóságok hatásköre: Bp. Élt. 19. §. — hatáskörnek és illetékességnek vizsgálata: 15. — elkövetés helyének illetékessége: 16. — lakóihely illetékessége: 117. §. — tárgyi összefüggés: 18. §. — alanyi összefüggés: 19. §. — egyesítés mellőzése: 20—21. —