Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

102 Bp. 77. g. IV. A határozatok írásbafoglalása. A határozatot olykép kell írásba foglalni, hogy az önmagában teljes legyen. Olyan utasításnak, hogy egyes részeit más iratból kell átvenni, nincs helye. Tanácsülésben hozott határozatot, ha az ügynek előadója volt, rendszerint az előadó foglalja írásba. Ha az ügynek nem volt előadója, az elnök a határozat meghozatala után kijelöli a tanácsnak azt a tagját, akinek a határozatot írásba kell foglalnia. A határozat írásbafoglalásával az elnök a fogalmazószemélyzetneli jegyzőkönyvvezetőül alkalmazott tagját is megbízhatja, a tervezetet azonban ilyenkor is az erre megbízott bírónak kell felülvizsgálnia és az esetleges módosítások és pótlások után aláírásával ellátnia. Ilyen határozatot, ha adatgyűjtésnek tárgya, a felülvizsgáló bíró által készítettnek kell feltüntetni. A tanács határozatának foganatosítása, valamint az ügy kezelése körül szükséges intézkedések megtétele, nevezetesen a tanács határozatának megfelelő megkeresés szerkesztése, továbbá a határozatok kézbesítése körül felmerült kérdésekben szükséges intézkedések megtétele és általában a bírósági irodának megfelelő utasítással ellátása az elnök feladata, aki azonban ezekkel a tennivalókkal esetenkint a tanács egy tagját vagy jegyzőkönyvvezetőjét bízhatja meg. A bíró és az önálló működési körrel feruházott jegyző az ítéletnek s egyéb oly hosszabb határozatoknak, amelyekre nyomtatvány rendszeresítve nincsen, egész szövegét, ha pedig a fejeaetre vagy esetleg a rendelkező részre van nyomtatvány, ennek kiegészítését (indokolást) lehetőleg gépírónak diktálja le. A gépíró a diktálás alapján, amennyiben szükséges és lehetséges, egyszerre készítse el a fogalmazványt és a kiadmánynak megfelelő számú példányait. Az ítélet rendelkező részében a marasztalás összegét és a büntetési tételt számmal és szóval is ki kell írni. A törvényszék elnöke a lehetőséghez képest gondoskodik arról, hogy a diktálás céljára gépíró rendelkezésre álljon. (Tüsz. 150. Jüsz. 171. §.) V. A terheltek megjelölése. A vád alá helyező határozatnak rendelkező részében s a főtárgyalást (közvetlen idézést) rendelő határozatában (Bp. 268., 272. és 283. §.) a terheltek neve és esetleges álneve mellett személyi adataikat, különösen születési helyüket és idejüket is fel kell tüntetni. A bírói határozatban és indokolásában a terhelteket mindig teljes nevük kiírásával kell megjelölni. Nincs helyén az olyan megjelölés, mely a terhelteket felsorolásuk sorrendje szerint első-, másodrendű stb. terheltnek nevezi. (Tüsz. 151. §.) VI. A határozat aláírása. Tüsz. 152. §. helyébe: Akár polgári, akár büntető- vagy fegyelmi ügyben tanácsban hozott határozatokat, ha a törvény másként nem rendelkezik (pl.