Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 77. §. 103 Pp. 422., 440. §§.), a határozat hozatalában résztvett valamennyi ítélőbírónak alá kell írnia. Tárgyalás során hozott s a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatokat külön nem kell aláírni. (10.100/1933. I. M. rendelet I. K. XLII. 3. sz. 28. o.). VII. Kifogás a határozat fogalmazványa ellen. Ha a határozat fogalmazványa ellen akár az elnök, akár a bírák valamelyike kifogást emel s a kifogás kölcsönös hozzájárulással rövid úton el nem intézhető, a felmerült kérdést a tanács elé kell terjeszteni. Ebben a tanácsban csak az az ítélőbíró vehet részt, aki a határozat hozatalában résztvett. Ha a tanács valamelyik tagja akadályozva van, szavazategyenlőség esetében az elnöknek, az elnök akadályoztatása esetében pedig a rangidősb bírónak a szava­zata dönt. — A tanács határozata kötelező s az annak megfelelő fogalmazvány aláírását a kifogásoló ítélőbíró sem tagadhatja meg. (Tüsz. 153. §.) VIII. A határozat kijavítása. Ha a bíróság már meg­hozott határozatának kijavítását utólag elrendeli, a hibás helyet a határozatban színes tintával alá kell húzni és a kijavító végzést fel kell jegyezni az eredeti határozat fogalmazványára. (Bp. 443. §.) Ha a kijavított határozatról már kiadmány készült, a kiadmányt is így kell kijavítani. Ha a hibás határozat kiadmányát a fél már kézhez vette, újabb kijavított kiadmányt kell neki kikézbesíttetni. (Tüsz. 154. §. v. ö. Jüsz. 173. §.) IX. A tanácskozásra és a szavazásra 1. a Tüsz. 139—143. §-ait a Bp. 321. §-ának II—V. jegyzeteiben. Jogesetek. 1. A bíróság minden határozatát, az idézőleveleket, az alá­rendelt hatóságnak és közegeknek szóló meghagyásokat és az ügy­vitelre vonatkozó utasításokat kivéve, a Bp. 77. §-ának 3. bekezdése 6zerint indokolni tartozik. Ezt a lényeges szabályt sérti meg a bíró­ság akkor, midőn vádlott védője által a kir. törvényszék másod­fokú ítélete ellen bejelentett semmisségi panaszt a Bp. 557. §-ának 1. és 2. bekezdésére való egyszerű hivatkozással utasítja vissza. (K. 2187/1901., Bd. I. 218., Bd. II. 149.) 2. A tanúkihallgatás iránt a tárgyaláson előterjesztett kérelem feletti határozatot indokolni kell. (K. 7132/1905., Bj. LI. 207. o.) 3. Jogegység. A kegyelmet gyakorló államfő a szabadság­vesztés-büntetésnek más enyhébb büntetési nemre átváltoztatása iránt az intézkedést valamely bíróságra is bízhatja, amely bíróság a kegyelmi elhatározás egy részletmozzanatát megvalósító, lénye­gében felségjogot gyakorló szerv jár el és intézkedésében sem az anyagi, sem az alaki büntetőjog szabályai által korlátozva nincs. Intézkedését nem is kell perrendszerű végzésbe foglalnia s ameny­nyiben mégis abba foglalná, az mint a kegyelmi elhatározás egy része, végérvényes s azzal szemben a Bp.-ban szabályozott per-

Next

/
Thumbnails
Contents