Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 75—77. §. 101 reájuk nézve fennforgó kizáró okot közvetlen főnöküknek bejelenteni. A kir. ügyészség tagjának mellőzése hivatali főnökénél kérendő, ki a kir. ügyészség illető tagjának szükség esetében való meghallgatása után, bizonyításfelvétel nélkül, végérvényesen határoz. 76. §. A bíró, a jegyzőkönyvvezető vagy a királyi ügyészség tagja, aki maga kérte mellőzését, kérelme elintézéséig nem járhat el. Ha ellenben nevezettek mellőzését más erre jogosult kérte, a kérelem elintézéséig tovább is eljárhatnak. Abban az esetben mindazáltal, ha a mellőzés törvényes kizáró ok alapján (64. és 65. §. első és második bekezdés, 66. §.) van kérve, a bíró az ítélethozásban a kérelem elintézéséig részt nem vehet. I. Ha kizárt bíró járt el az ügyben, az csak akkor (semmisségi ok, ha a bíró az ítélethozásban is résztvett. (384. §. 2. p.) HETEDIK FEJEZET. A bíróság határozatai és közlésök. 77. §. A bíróság ítélettel vagy végzéssel határoz. Minden határozat, melyet a jelen törvény kifejezetten ítéletnek nem nevez, végzésnek tekintendő. A bíróság köteles határozatait indokolni. E szabály alól ki vannak véve az idéző levelek, alárendelt hatóságnak és közegnek szóló meghagyások és az ügyvitelre vonatkozó utasítások. I. Az ítélet indokolására: 328. Te 112. §. indokolás nélküli határozat az ügynek később tárgyaló esküdtbíróság elé utasítása (Bpn. 22. §.); — indokolásul elég a törvényre hivatkozás az 1926:VIII. t.-c. 1. §-a esetében (pénzbüntetés valorizálása). II. A fiatalkorúak bírósága az ügy érdemében véghatározatokat (ítéleteket és végzéseket) hoz. (Fb. 31. §.) III. Határozathozatal. Az 1930:XXXIV. t.-c. 1. $-a értelmében az ítéleteket a Magyar Szent Korona nevében kell hozni. A végzéseket csak abban az esetben, ha törvény rendeli. (V. ö. Tüsz. 149. §. Jüsz. 170. §.)