Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 52. §. (Te. 104. §.) 85 ményeket önállóan és képviselője távollétében is hatályosan végezhet, megjelenése a képviselőjének elmaradását is pótolja. Az „előterjesztés" fogalma alá esik a bizonyítási a vádindítvány megtétele, vádelejtés, perorvoslati nyilatkozat, stb. is. A beadványokat, így különösen a vádiratot is, ügyvédnek kell benyújtania. Vn. Magánjogi igény érvényesítésében a sértettet ügyvédnek kell képviselnie olyan esetekben, amikor az ügyvédi képviselet a polgári perrendtartás szabályai szerint kötelező. A Pp. szerint kötelező az ügyvédi képviselet az 1000 P-őn felüli járásbírósági perekben (Pp. 94. 4)9.000/1930. DL M. rendelet — a Te. végrehajtási rendelete — 2. §. 3. p.), továbbá a törvényszék, a kir. ítélőtábla és a kir. Kúria előtt. (Pp. 96. §.) A bűnvádi eljárásban a hatáskörök megoszlására nem a magánjogi igény természete és miértéke, hanem a vád tárgyává tett bűncselekmény irányadó. Ha ennek következtében a járásbíróság, mint büntető bíróság előtt folyó eljárásban olyan magánjogi igényt támasztanak, mely ipolgári perúton elsőfokon a törvényszék elé tartoznék, vagy ha egyébként túllépné az 1000 pengős értékhatárt, az ügyvédi képviselet kötelező lesz. Ha ellenben a törvényszék előtt folyó bűnvádi eljárásban a sértett olyan magánjogi követelést emel, amely a, polgári perrendtartás szempontjából a járásbíróság hatáskörébe esnék és tárgyának értéke az 1000 pengőt nem haladja meg — nézetem szerint — a magánfél személyesen is eljárhat. A törvényszék, mint fellebbviteli bíróság, a kir. ítélőtábla s a kir. Kúria előtt a magánjogi igény tárgyában csak ügyvéd-képviselő szerepelhet. Védő rendelésére nem ok, hogy a vádlott és a sértett közt olyan magánjogi követelés vitás, amelynek tekintetében a sértettre az ügyvédi képviselet kötelező. VIII. Ha a magánjogi igény ügyvédi képviseletre szorul s a sértett ügyvédje nem jelent meg a főtárgyalásra, ez nem vonja okvetlenül maga után a követelésnek polgári perre utasítását. Alkalmazni lehet a Bp. 315. §. ut. bek. szabályát, amely szerint a magánjogi igényre nézve a megelőző eljárás alatt előterjesztett kérelem az iratokból felolvasandó s a kérelem iránt a kir. ügyészség tesz megfelelő indítványt. Jogesetek. 1. A Te. 104. §-ában felhívott Pp. 110. §-ámak rendelkezése szerint, a meghatalmazás hiányát hivatalból kell ugyan ügyelembe venni, ámde ugyanezen szakasz ötödik bekezdésének intézkedése megengedi azt is, hogy a meghatalmazás hiánya utólagos jóváhagyás által pótolható legyen. Ez az utólagos jóváhagyás pedig megtörtént akkor, mikor a főtárgyaláson megjelent főmagánvádló, a nem megfelelően kiállított meghatalmazásban szereplő ügyvédjének, a főtárgyaláson az ő nevében és képviseletében való eljárást hallgatólag tudomásul vette. Az utólagos pótlás annyival is inkább helyén való, mert a Bp. 90. §-a megengedi, sőt elő is írja, hogy a magánindít-