Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

86 Bp. 52. §. (Te. 104. §.) vány hiánya a fél meghallgatásával, pótolható legyen. Mivel pedig az utólagos jóváhagyás, a dolog természete szerint, a képviselőként fellépett ügyvéd egész eljárására visszahat, nem helytálló a védelemnek az a jogi álláspontja, hogy az adott esetben szabályszerű és az arra jogosított egyén által előterjesztett magánindítvány nincsen. (K. 466/1985. G. XXVIII. 451. J. II. IX. 311.) 2. A sértett a járásbíróság felmentő ítélete és az ügyészi megbízott fellebbezésének a kir. ügyész részéről történt visszavonása után kérvényben bejelentette, hogy ,a pótmagánvádat átveszi. Bejelentését nem ügyvéd útján tette meg és így az a Te. 104. helyes értelme szerint nem joghatályos. Az ítélőtábla tehát túllépte jogkörét akkor, amikor joghatályos fellebbezés nélkül a járásbíróság ítéletét felülvizsgálta. (K. 8S7/1935. J. H. IX. 629.) 3. Elvi. A Te. életbelépése után a magánvádlónak a tárgyaláson ügyvéd nélkül való megjelenésihez csak akkor fűzhető a magánvádról való lemondással egyenlő hatály, ha a magánvádló a tárgyalásra azzal a figyelmeztetéssel idéztetett, hogy ügyvéd nélkül való megjelenése esetében a magánvádról lemondottnak fog tekintetni. (K. 5045/1931. B. H. T. IX. 979.) 4. Te. 104. §-a nem fosztja meg a magánvád képviseletére jogosított sértettet attól, hogy magánvádlóként az ott felsorolt esetekben továbbra is eljárjon, avagy hogy magánjogi igényét a büntető bíróság előtt ezután is érvényesítse. így ez a törvényhely a perorvoslatra jogosítottak felől intézkedő szabályokon nem változtatott, hanem csak afelől a mód felől rendelkezik, ahogy a vád, illetőleg igény érvényesíthető és a perorvoslat bejelenthető. Rendelkezik pedig akként, hogy a sértettet, akár mint magánvádló, akár magánjogi igényét érvényesítve lép fel a büntető bíróság előtt, rendszerint ügyvédnek kell képviselnie. Ezért é® mert a jelen esetben nem forognak fenn azok a kivételek, mikor sértett ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat, a sértett által ügyvédi képviselet nélkül beadott semmisségi panasz, a Te. 104. rendelkezéseinek nem felel meg. (K. 2840/1932. G. XXV. 517.) 5. A Te. 104. §. nem fosztja meg a magánvád képviseletére jogosított sértettet attól, hogy magánvádlóként az ott felsorolt esetekben továbbra is eljárjon, vagy hogy magánjogi igényét a büntető bíróság előtt ezután is érvényesítse, hanem csak ama mód felöl rendelkezik, ahogy az a vád, illetőleg az az igény érvényesíthető, akként, hogy a sértettet akár mint magánvádló, akár magánjogi igényét érvényesítve lép fel a büntető bíróság előtt, rendszerint ügyvédnek kell képviselni. (K. 390/1932. B. XXV. 105. J. H. VI. 554.) 6. A Te. 104. 2. bek. értelmében a sértett csak a törvényszéki főtárgyaláson elejtett vád képviseletét veheti át saját személyében, az ügyészi fellebbezés későbbi visszavonása esetében már kötelező a sértettre az ügyvédi képviselet, ha a bűnvádi ügyet tovább akarja szorgalmazni. (K. 3186/1932. Bj. LXXXIV. 133. o. G. XXIV. 476.)