Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

66 — Bp. 55—56. §. — tandó a védő kirendelésének módozatairól és az ingyenes védelem eseteiről. Ha a letartóztatott vagy vizsgálati fogságba helyezett terhelt védőt választott, az eljáró ható* ság köteles az utóbbit nyomban értesíteni. 1. Az 53. ós 54. §-okban foglalt rendelkezések megsértése nem semmisségi ok. (K.4782/1901. Bj. XLIII. 328.) 2. Védő csak a megbízáson alapuló, átruházott jogkörben terjesztheti elő a vádlott nevében a valóság bizonyítása iránti indítványt. Azonban ahhoz, hogy a vádlott által visszavont ily indítványt magáévá tegye, vagy vádlott kifejezett akarata ellenére ilyen indítványt tegyen, nincs joga. (K. 483/1925. Bj. LXXVII. 126. G. XVIII. 392.) 55. §. Védőül az ügyvédi lajstromba bej egy = zett ügyvéd, egyetemi vagy jogakadémiai jogtanár választható. Ezekre nézve a 48. §• második bekez? désének rendelkezése kötelező. Kézbesítések átvételével, vagy a terhelt érde= keinek valamely vizsgálati cselekménynél való képviseletével nem ügyvéd is megbízható. I. Fegyelmi eljárás jogtanár védő ellen 1. 1897: XXXIV. t.-c. 24. §. II. A védő az állam nyelvét köteles használni. (Bp. 48.. i 2. bek.) 1. Ügyvédjelölt a főnöke helyett a fellebbviteli tárgyaláson is megjelenhet, mint védő. (K. 11.235/1902. Bj. XLV. 309.) 56. §. A főtárgyalásra védő rendelendő: 1. ha a vádat oly bűntett miatt emelik, amelyre a törvény öt évig terjedhető szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést állapít meg; 2. ha a vádlott vagy törvényes képviselője, illetőleg házastársa, feli vagy lemenő ágbeli rokona kívánják, bármely bűntett esetében; 3. ha a vádlott életének tizenhatodik évét még