Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

58 — Bp. 48. §. — illetve társasági alapszabályok által felállított szerv gyakorolja. Amennyiben a részvénytársasági alapszabályok értelmében a cég jegyzéséhez a vezérigazgatónak s még egy igazgatósági vagy cégjegyzésre jogosult más társasági tisztviselőnek az aláirása szükséges: úgy a vezérigazgató által előterjesztett magánindítvány nem joghatályos, különösen nem akkor, ha azt a vezérigazgató a saját nevében terjeszti elő. (K. 5080/1921. Bj. LXXIV. 252.) 4. Az ügyvédi rendtartás 61. és 62. §-ai szerint az ügyvédnek adandó meghatalmazás a magánvádló képviseletére s a magánvád emelésére is jogosít, s ezen jogosultság kimutatására, erre való különös meghatalmazás nem kívántatik. (K. Jh. 9571/1904. Bd. V. 77. — B. H. T. II. 97.) 5. Indítványi cselekmény esetén a „törvényes képviselő" nem a Bp. 47. §-a, hanem a gyámsági törvény szerint határozandó meg. (K. 8950/1902. Bj. XLV. 250.) 6. Elmebeteg helyett ennek az árvaszék által kirendelt gondnoka magánvádlóként felléphet. (K. 8933/1903. Bj. XLVII. 300.) 7. A Btk. 113. s a Bp. 47. ^-ainak egybevetett értelme szerint csak azt az elmebeteg sértettet nem illeti meg magánindítványozási és vádemelési jog, akit e címen gondnokság alá helyeztek. (K. 7990/1912. B. VII. 12. Bj. LXV. 124.) 8. A tanonc helyett a szolgálatadó, pótmagánvádló minőségében nem léphet fel. (K. 10.363/1903. Bj. XLVII. 335.) I. Hatóságok fellépése pótmagánvád képviseletében 1. a 13. §. 2—4., 10., 14., 18. jogeseteit, a jogi személyek vezetőségének fellépésére 1. a 13. §. 11. és 12. jogesetét48. §. A magánvádló és a sértett képviselője nem lehet az, aki a főtárgyalásra tanúkép van meg? idézve, kivéve, ha a 205. és 206. §;ok szerint őt meg* illető mentességet igénybe veszi. A magánvádlónak és a sértettnek ügyvédje