Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

— Bp. 13. §. — 13 2. A katonai kincstár sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény esetében a katonai kincstár, jogi képviselője az ügyészség által elejtett vádat átveheti és pótmagánvádlóként felléphet. (K. Jh. 7893/1922. — Bj. LXXV. 82.). 3. A kir. ügyészség büntető ügyekben csak az állam közérdekeit képviseli. Amely bűnügyben a kir. kincstár magánjogi sérelméről is szó van, ott vádelejtés esetében a kir. kincstár jogosítva van a vádat átvenni s azt képviselni. (K. 3261/1917. — B. H. T. VI. 723. — B. XII. 19. — Bj. LXX. 187. — G. XVIII. 386.). 4. A magyar nemzeti múzeumnak a bíróság előtti képviseletére és ebből kifolyóan a muzeumot mint sértettet a Bp. alapján illető jogoknak annak nevében való gyakorlására, a közalapítványi kir. ügyigazgatóság jogosult. (K. Jh. 1780/1913. — B. VII. 84.) 5. Annak özvegye, aki a büntetendő cselekmény által életét vesztette, saját nevében léphet fel, mint sértett fél, illetve mint pótmagánvádló. (K. 5558/1905. — Bj. L. 272.). 6. A sértett a bűnvádi ügyben magát ügyvéddel képviseltetheti ugyan, de képviselőjét önálló működési kör nem illeti meg és különösen a sértettnek kifejezett megnyugvásával szemben a képviselő perorvoslattal nem élhet. (K. 467/1917. B. XI. 110. G- XVII- 222.) 7. A községi bíró nem lehet pótmagánvádló, ha a közvádló a bíró rendelete ellen történt izgatás miatt emelt vádat elejtette. (K. 9971/1905. Bj. LI. 254. B. H. T. IV. 451.). 8. A Btk. 191. §-ába ütköző vallás elleni vétség esetén csak a közvádló képviselheti a vádat. A feljelentőt nem lehet sértettnek tekinteni, mégha a templomban okozott botrány a feljelentőnek hangos szidalmazása által is történt. (K. 8127/1906. — Bj. LIII. 52.). 9. Elkeresztelés államérdeket sért ÓS nem a más felekezeti lelkész magánérdekét. A lelkész tehát ily esetben pótmagánvádlóként nem léphet fel. (K. 6363/1916. —