Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

2 — Bp. 2. & — Magyar törvények alkalmazása. 1. A Btk. 12. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a büntetőtörvények területi összeütközése esetében az elkövetés helyének joga alkalmazandó, ha ez a hazainál enyhébb: csakis az anyagi természetű jogszabályokra vonatkozik. A magyar bíróság előtt az eljárás mindig a magyar Bp. értelmében és szabályai szerint folytatandó le. (K. 7893/1907. B. II. 101.) Vádelv. 1. A vád hiányában a biróság az eljárást megszünteti (264. §. 5. p., 323. §.). Törvényes vád hiánya alaki semmisségi ok: 384. 11. p. A vádképviselet szabályaira 1. 2. 41—53. §. 2. A vád csak abban az esetben szolgálhat a bűnvádi eljárás megindításának alapjául, ha a vádlott ter hére rótt bűncselekményt megállapító tett meghatározására alkalmas ténybeli körülmények elősorolását magában foglalja, a bíró a vád hiányainak pótlására nem hivatott. (K. Jh. 8348/1909- B. IV. 23.) 3. Ha az ügyészségi megbízott a vádat elejti és a sértett azt át nem veszi, az eljárást tovább folytatni nem lehet, hanem a Bp. 1. ós 323. §-ainak rendelkezéséhez képest meg kell szüntetni. Az ennek ellenére hozott járásbirósági büntető ítélet a hivatkozott törvényszakaszokat sérti. (K. 6349/1902. B- H ,T. II. 90.) 4. A terhelt ellen az alapeljárás során megszüntetett vád a Bp. 1. §-a értelmében újrafelvétel esetén is csak új vád folytán tehető folyamatba. (Bp. T. 124/1901. Bd. I. 148.) 2. §. A vádat rendszerint a kir. ügyészség kép* viseli. A 42. §íban meghatározott esetekben a kir. ügyészség helyett a sértett (13. §.) veheti át a vád képviseletét. A büntető törvények szerint csak felhatalmas zás vagy kivánat alapján üldözhető bűncselek*