Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

27.400/1933. L M. sz. r. 1—4. §§. S7 ról a R. 27. §-a szerint értesíteni kell. Panasznak az értesítés­től számított tizenöt nap alatt van helye, halasztó hatálya azonban nincs (R. 27. §. 2. és 3. bek.) E határidő záros (1911: 1. tc. 451. §.). Azokat a panaszokat, amelyeket a jelen rendelet életbe­lépése előtt a 18.00011933. 1. M. számú rendelet értelmében az igazságügyminiszterhez adtak be, az igazságügyminiszter át­teszi a bizottság elnökéhez. 3. §. A bizottság igénybevételéért költségmegtérítés jár. A költség 2.40/0-a az eljárás tárgyának. Ha panasszal az illet­mény leszállítása miatt élnek és az illetmény három évnél nem rövidebb hátralevő határozott időre vagy határozatlan időre jár, az eljárás tárgyául a költségmegtérítés szempontjából an­nak a különbözetnek három évi összegét kell tekinteni, amely az illetmény leszállított összege és a panaszos által igényelt összeg közt mutatkozik, ha pedig a leszállítás mellőzése miatt élnek panasszal (R. 26. §. 3. bek., 27. §. 1. bek.), az eljárás tár­gyául az illetmény és annak a javasolt összeg közti különbözet három évi összege. Ha a különbözet az eljárás során növek­szik: arányosan növekszik a költség. Aki panasszal fordul a bizottsághoz, köteles a panasz be­adásával egyidejűleg az 1. bekezdésben meghatározott költség felét a bizottság részére a budapesti kir. törvényszéknél el nöki letétként vagy a bizottság elnöke által kijelölt más he­lyen letenni; ennek elmulasztása egyelőre nem szolgál ugyan alapul a panasz viszautasítására, de az elnök az ilyen pana­szost felhívja, hogy mulasztását tizenöt nap alatt pótolja és ha ennek a felhívásnak sem tesz eleget, a panaszt visszautasítja. A panaszos azonban e visszautasítás előtt a bizottság elnöké­től a szegénységi jog megadását kérheti. E kérelem előterjesz­tésével a tizenöt napos határidő folyása megszakad és csak elutasításának közléséfői kezdődik tíjra. A költség másik felének letételére az eljáró bizottság vagy elnöke a panaszos ellenfelét végrehajtás terhével kötelezi. Ha az eljárás során a költség összege növekszik: az előbbi bekezdések rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 4. §. A 3. §-ban meghatározott alkalommal vagy egyéb­ként kért szegénységi jog kérdésében az eljáró bizottság meg­alakulásáig az elnök (elnökhelyettes), azontúl az eljáró bizott­ság határoz; a bizottság legközelebbi üléséig terjedő hatállyal azonban a bizottság megalakulása után is határozhat az eljáró bizottság elnöke. A szegénységi jog megadásának feltételei és jogkövet­kezményei, ugyanazok, mint a polgári perben, ehhez kévést azokat a költségeket, amelyeket a polgári perben az állam­kincstár előlegez a szegény tél helyett, ezekben az ügyekben is az államkincstár (az eljárás helye szerinti illetékes törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents