Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V. tc. 70—71. §§. 219 zott szakértő nevét, állását és részletesen ismerteti azokat a módozatokat, amelyeknek segítségével a vizsgálatot foganatosította. Enélkül a jelentés nélkül a taggyűlés a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása tárgyában érvényesen nem határozhat. A felügyelőbizottság a taggyűlést összehívja, ha azt az ügyvezetők elmulasztják vagy a társaság érdeke kívánja. 71. §. A társasági szerződés a 69. és a 70. §-ban említett tennivalón felül más tennivalót is bízhat a felügyelőbizottságra, de az ügyvitelből az ügyvezetőket ki nem zárhatj a es a taggyűlés törvényes hatáskörét nem csorbíthatja. A társasági szerződés a felügyelőbizottságot különösen feljogosíthatja: 1. arra, hogy az ügyvezetőket kirendelje és elmozdítsa; a kirendelésre feljogosítás — más rendelkezés hiányában — kiterjed az elmozdításra is; 2. arra, hogy az ügyvitelt több ügyvezető között megossza; 3. arra, hogy az ügyvezetőnek az ügyvitel tekintetében általában, vagy bizonyos ügyekre nézve befelé korlátozó utasítást adjon. Kimondhatja a társasági szerződés azt is. hogy fontosabb ügyleteket az ügyvezetőknek csak a felügyelőbizottság jóváhagyásával szabad megkötniük. Harmadik személlyel szemben ily korlátozásnak nincsen hatálya. Az 1930: V. tc. 37. §. 2. bekezdése értelmében a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az ügyvezetők díjainak megállapítása. A törvénynek ettől a kötelező rendelkezésétől eltérőleg a társasági szerződés nem intézkedhetik. Az ügyvezetővel való szolgálati szerződéskötés a díjazás kérdésére is ki kell. hogy terjedjen, mert a díjazás kérdése a szerződés lényeges feltétele. A társasági szerződésnek az az intézkedése tehát, mely szerint a felügyelőbizottság az ügyvezetővel szolgálati szerződés kötésére jogosult, a törvény felhívott rendelkezésébe ütközik. Az elsőbíróságnak az az indokolása, hogy Éttörvény 71. §. 2. bekezdésének 1. pontjában említett kirendelés