Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1930: V. tc. 38. §. kedésével ellentétesen, csak kivételes intézkedést alkot. (Bp. T. 14.538/1932.) A társasági szerződés 3. és 5. pontja értelmében a társaságnak ezidöszerint csak két tagja van, akiknek törzsbetétei egyenlőek, és ebből folyólag a 6. pont szerint egyenlő mennyiségű szavazatuk is van. Ha tehát a két tag közül a törvény az egyiket a szavazásból kizárja, és olyan tárgyról volna határozat hozandó, melyben a határozat hozatala kötelező, akkor úgy áll elő a társasági szerződés szerint a határozat hozatalához általában szükséges egyszerű szótöbbség, hogy csak az szavaz, illetőleg veendő szavazónak, akinek a törvény szerint a felvett kérdésben van szavazati joga. A cégbiztosnak a törvény 38. §. 3. bekezdésére alapított aggálya tehát fenn nem forog. (Bp. T. 14.538/1932.) A társasági szerződés 5. pont 3. bekezdése szerint a taggyűlés határozatképességéhez szükséges, hogy a taggyűlésen legalább 50°/o törzsbetétet képviselő tag legyen jelen. A társasági szerződésnek most idézett szabálya azonban nem jelenti azt, hogy ha az ilyképpen határozatképes taggyűlésen oly tárgy felett kell határozni, mely tárgy felett való határozathozatalban valamely társtag a törvény 38. §. 3. bekezdése alapján nem vehet részt, — a taggyűlés nem hozhat érvényes határozatot, az érdektelen társtag, vagy társtagok szavazata alapján abban az esetben is, ha az érdektelen szavazatok nem képviselik a törzsbetétek 50°/o-át, mert amennyiben a taggyűlés határozatképes és a társasági szerződés valamely tárgyra nézve külön minősített határozatképességet nem kíván meg, akkor a taggyűlés tekintet nélkül a leadható szavazatok számára, érvényes határozatot hozhat. Ezek szerint a szerződés fentidézett pontja, amely a törzsbetétek eloszlása alapján az ügyvezető tag felmentése felett hozandó határozatban a törzsbetéteknek csupán 10<>/0-át képviselő társtag szavazhat, a törvény kötelező rendelkezését nem sérti. (Bp. T. 9403/1932.) A társasági szerződés szerint a társtagok működnek ügyvezetőkül is és a taggyűlés csak mindkét tag együttes jelenléte esetében határozatképes. Határozatait pedig általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A cégbiztos azon a címen élt előterjesztéssel, mert álláspontja szerint a taggyűlés a társasági szerződés 6. pontjában foglalt ama rendelkezés folytán, amely a határozatképességhez mindkét tag együttes jelenlétét kívánja, 8 a határozathozatalhoz egyszerű szótöbbséget ír elő, az ügyvezető társtagok felmentvényének megadása felett az 1930: V. tc. 38. §-ára való tekintettel érvényes határozatot nem hozhat. Ezért a társasági szerződés kiegészítésre, illetve módosításra szorulna. Tekintettel azonban arra, hogy a társasági szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint minden jelenlevőnek a napirendre kitűzött valamennyi tárgy tekintetében